Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
104 szesen 56. — b) a város részéről : Grónay S., polgármester,* Almásy F., tanác.-os* Dusárdy J, v főjegyző,* Lefevre A., tanácsos,* Janko- vich D., ügyész,* Morvay J., tanácsos.* Murányvári J.. jegyző, dr. Akantisz J., főorvos,* dr. Glósz K , alorvos.* Derszíb Ödön föszámvevő> Sír L., alszámvevő, Plank K, közpénzlárnok, Szrogh I., mérnök* Gaal B. rendőrkapitány, Horváth B.. r. alkapilány, Farkas V., közgyám, Radvánszky L., árvaszéki ülnök,* Loór Gy., árvaszéki ülnök, Fork M„ szaklanár,* Kemény F. reáliskolai igazgató*. Tekintettel arra, hogy a mai kor emberei a közügyek iránt általában nem tanúsítanak túlságos érdeklődést s minden újabb kiadással szemben tartózkodók, az értekezlet iránti érdeklődés elég szépen nyilvánult, mert 76 meghívott tag közül 34 (a *-gal jélöltek) tényleg megjelent A szept. 7.-iki értekezlet lefolyása, saját feljegyzéseink szerint, a következő volt: Grónay Sándor elnöklő polgármester a jegyzőkönyv vezetésére Szokolay Lajos ügyvédet kérvén fel, az értekezletet azon kijelentéssel nyitja meg, hogy az egri alreáliskolának föreáliskolává történendő kifejlesztését a Hevesvármegyei Hírlap aug. 23. számában közölt czikk*) megjelenése előtt is szükségesnek tartotta. Ez ügybeni kezdeményezését indokolni, tekintettel a vele járó kulturális és finan- cziális előnyökre, feleslegesnek farija (Úgy van, úgy van!) Üdvözli a megjelenteket az ügy jövő sikerének reményében és felkéri Halász Ferencz kir. tanfelügyelőt, hogy tegye meg előterjesztését. Halász Ferencz kir. tanfelügyelő megköszönve a polgármester kezdeményezését e fontos ügyben, utal a városnak eléggé ismert és ismételve elpanaszolt kedvezőtlen közgazdasági helyzetére, a föreáliskola ügyét is nem csupán a közművelődési, de a közgazdasági érdekek által is indokoltnak tartja, a miért is mindkét szempontból fogja a kérdést megvilágítani s kéri a hozzászólást. — Ezután főbb vonásaiban vázolja az alreáliskola eredetét, s történetét a mai állapotig S hangsúlyozza, hogy a csonka intézet felszerelés, mellék- s sogédhelyiségek, stb. ép úgy fel van szerelve mint egy teljes intézet, melynél ezen, ma még részben inproductiv tartozékok teljesen kihasználhatók lesznek. A város hozzájárulását az eddigi alapon osztályonkint évi 750 írtban kívánná felajánlani, (P. F. ismételve közbeszól), úgy, hogy az összes költség a föreáliskola 4. évében azaz valamennyi 8 osztály után évi 6000 frt volna. Ezen kiadással szemben állanak a következő viszont- értékesítések ; 1. A tanári karnak személyi s helyben elköltött járandóságai: vagy 22.000 frt. 2. 100 vidéki tanuló fcntarlási költsége 300 frt.-jával : 30.000 frt. 3. A helybeli szülőknek az intézőibe járó gyermekeik a más helyen való iskoláztatással szemben megtakarított szintén elég tekintélyes összeg. — Miután ezen tételek összesen legalább 60—70.000 frtnyi forgalmi tökét eredményeznek, világos, hogy a föreáliskola felállítása még pénzügyi szempontból is, igen előnyös vállalatnak mondható, a miért is kéri indítványának elfogadását (Éljenzés) *) „Alreáliskolánk kifejlesztése“ czímmel „Egy apa" aláírással. Különlenyo- matban is megjelent és megküldetett a városi képviselőknek.
