Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
95 hogy a vidékről nem fognak ide jönni a gyermekek, a mi a tanulók számát nagyon meg fogja csappantam. Mindezeknél fogva megmaradok álláspontom mellett. De van egy szavam. Egy férfiúról, a kinek én, akaratom ellenére vagyok, mondhatom, nagyon gyarló utóda, említtetett, hogy nem volt hazafi, értem a kassai tankerület volt főigazgatóját. Én ismertem ezen férfiú iratait, melyeket nem látott senki. Ida látnák azon hazafiúi fájdalmat, mely ezen férfiú irataiban megnyilatkozott, nem beszélnének így róla. (Éljen!) Előttem szóló beszélt a gymnáziumról is. Tegyük fel, hogy igaza van. Vájjon egynek a szeszélyéért gyűlöletet érez- zünk az egész testület iránt? Ez nem volna igazságos, mert az emberi természet gyarló. A szónok ezután újból hangsúlyozta, hogy még ha az áldozatok minimumát is tekinti, minthogy a hivatalosan beismert pótadó 73%, (Felkiáltások: 85%! fc.: Ez még jobb az én érvelésemre!) a kifejlesztést nem szavazhatja meg. Azok, kik megszavazzák, szerencsétlenségük v. pazarlásuk keserű terheit maguk viselendik. Szép egy eszmét magasra emelni, de ezért mindenki viseli a felelősséget, a képviselőtestület is. A mit itt határozunk, azt az egész városra rójjuk. (Zúgolódás.) Szónok ezután, nagy zaj közepette, pathetikus hangon így folytatja : Melyikük hallja zsebórája ketyegését most ? De" ha visszavonúl hálószobájába, az egyszerre megelevenedik. Ép ilyen az emberiség. Van olyan nyomor, hol orvosságra 20 kr sem telik, ilyenkor megszavazna nem százezreket, de milliókat, (dr. Pásztor B.: Jól beszél! Derültség.) A többire nézve nem felelhet, mert esetleg oly szót találna mondani, mely elkeseredést szülne. Inkább az igazi költővel tart bizonyos magyarázatokat illetőleg, különben a nem-boldogulásoknak oly okaira jutnánk, melyekért a panaszkodó szégyellene magát legjobban. A nem-boídoguló mellé állíthatni a bol- dogulót, ki örvend azon, hogy kötelességeit önzetlenül teljesítette, kit a támadás, v. a hízelgés hidegen hagy, mert megnyugvást talál abban, hogy a mit rábízott a haza, Isten, azt végrehajtja úgy, a mint bírja. Ha pedig nem bírja, akkor gyarló ő is, de más is. A szónok ezután következő indítványát olvassa fel: »Tekintettel arra, hogy az egri állami alreáliskolának a bizottság javaslata szerint főreáliskolává fejlesztése az úgyis rendkívül magas pótadónak oly emelkedését vonná maga uíán, hogy az a phylloxera vész által sújtott város adófizető polgárainak túlnyomó részére elviselhetetlen lenne; tekintettel továbbá arra, hogy az egységes középiskola kérdése rövid idő alatt eldőlhet, s akkor a város az állam részéről esetleg megint újabb és te