Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
75 nyilatkozhatom a legkedvo mbben; már a lefolyt 1. évben sok hiányt tapasztaltunk a padozat, ajtók, ablakok, zárak, szele- lök s a meszelés körül, melyek javítása, illetve pótlása a nyári szünidőben szintén a vállalkozó terhére esik. Elég szép számmal vannak továbbá eltérések s mulasztások az átalakítást megállapított s elfogadott 17.720 sz. min. rendelettel szemben, melyet egész terjedelmében tavalyi értesítőnk 40—41. lapján közöltem. Ezen hiányok, melyekre az építési naplóban és a felügyelő-bizottság előtt, valamint külön a városhoz beadott átirataimban rámutattam, természetesen annak idejében, midőn az épület a közoktatási kormány részéről is át fog vétetni, az illető hivatalos közeg szakszerű elbírálása alá fognak esni Bár a város 1892. decz. 14-én 9753 sz. a. megküldte a reáliskolai átalakítási munkálatok átvételéről szóló végzést, az épület a közoktási kormány részéről hivatalosan még nem lett felülvizsgálva s átvéve, minek következtében a felavatási ünnepély is későbbre maradt. 2 A város hozzájárulása az iskola íentariásához. Sajnos fillok- szérás városunknak reáliskolában korszakában minden oldalról: felhangzott áldozatkészségét, rövid reáliskolás korszaka óta csaknem egyhangú panasz s jajgatás váltja fel. Mivel magam is meg vagyok győződve arról, hogy a város részéről a szerződés 1. pontjában elvállalt ama kötelezettség, hogy a reáliskola fentartásához osztályonként minden évben 750 írttal járul, a város .jelen szomorú anyagi viszonyai között terhes (ha nem is elviselhetetlen), de azt is tudom, hogy a közoktatási tárcza költségvetése mily — sovány, nem lesz meddő ezen anyagi ügyet közelebbről szemügyre venni. J. t. országgyűlési képviselőnk kezdeményezésére még az 1892 jún- 21-iki V: képviselőtestületi ülés elhatározta, hogy a város évi hozzájárulásának legalább ideiglenes elengedését fogja kérelmezni a miniszter úrnál. Az írásbeli kérvény azonban, fedezet hiányában, nem volt figyelemben részesíthető. Az ügy szóba hozatott a képviselőház 1893 márcz. 21-iki ülésén is a következő alakban, melyet az e tekintetben, gondolom, legilletékesebb „Egyetértés“ nyomán egész terjedelmében ide igtatok : „A reáliskolák tételénél Szederkényi Nándor nem tesz kifogást az ellen, ha a miniszter az iskolák alapításánál igénybe veszi a vagyonos városok hozzájárulását; de ezt az elvet ne alkalmazza a szegény városokra. Egerben elodázhatatlanná vált egy középiskola felállítása, mert a eziszUerczi- ták ottani gimnáziuma nem képes befogadni az oda óduló növendékeket. A kormány akkor a várossal alkudozásba bocsátkozott egy reáliskola felállítása iránt és abban történt megállapodás, hogy a város egy nagyon értékes épülettel, az iskola teljes fölszerelésével és az évi költség felerészének viselésével járul hozzá. Időközben azonban a filokszera pusztításai tönkre
