Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
(55 oszt.-ban 34 t. közűi 9, a 3. oszt.-ban 19 t. közűi 6, a 4. oszt.- ban 10 t. közűi 2! összesen 17 t.! Velem együtt bizonyára többen arra fognak gondolni, miért ne lehetne ezen latin tanfolyamokat a mi y-on is meghonosítani? Midőn helyben amúgy is fő/, van, a melynek felső oszt.-aiba ennek révén az átlépés lehetővé tétetnék, holott Beregszászon nem lévén g., még csak át sem léphetnek az alr.-t végzett tamilok. Úgy látszik azonban, hogy illetékes helyen ezen előttem indokolt okoskodást nem osztják, mert midőn a beregszászi mozgalommal csaknem egyidejűleg 1890. szept. 7-én Eger v. közönsége 8921. sz. a. azonos előterjesztést tett a tanügyi kormánynak, a nm. v. és k. ni. kir. miniszter űr 1890. szept. 20-án 40.223. sz. a. k, rendeletével a város ,.azon kérelmét, hogy az ottani reáliskolában a latin nyelvnek mint rendkívüli tantárgynak tanítása engedtessék meg, arra való tekintettel, hogy helyben gymnasium is van, nem találta teljesítendőnek; a mennyiben a r. tanulói közt volnának olyanok, kik majdan a g.-ba kívánnak átlépni, ezeknek a szükséges latin nyelvi ismereteket magán úton is el lehet és el kell sajátítaniok.u Nem bocsátkozom ezen rendelet s elvi kijelentésének elemezésébe, de megjegyzem, hogy azzal, legalább egyelőre, azon 3. mód is lovétetett a napirendről, mely intézetünket fejleszteni vagy tökéletesíteni volna hivatva. (Az elébb említett két mód: a kiegészítés illetve a betetőzés keresk. iskolával). Elismerem, hogy a latin nyelv behozatala már a 2- osztályba kétélű fegyver volna, mert túlterhelést idézne elő, avagy csakis a többi (reális) tárgyak rovására volna megvalósítható. Hátra van még a kérdés anyagi o’dala, melylyel az eddigi tapasztalatok után csak kényszerűségből s röviden foglalkozom. Általános elvűi előre bocsáthatom azt, hogy egy fór. a városnak nem egyedül kiadást, de bevételt is okozna. Hisz magának a tanári karnak 7 személyből álló szaporítása több mint 10 ezer frtnyi forgalmi többletet eredményez; hol marad még a tanulóknak legalább egy száza s esetleg a velők letelepedő szülők ! A ki azonban kaszárnyát nem hajlandó építeni, az katonaságra se számítson; s e szempontból valóban kár, hogv nem vagyunk katonák, mert még mint „maródok“ is kapnánk legalább egy — kórházat. Előttem, a fenti eredmények után, már nem is az a kérdés: szükséges-e Egerben egy főr., hanem az, lehetsé- g e s-e ? S itt első sorban szomorú anyagi viszonyainkra gondolok, melyeket (miért épen, ha kulturális czélokról van szó?) még rosszabbaknak szeretünk feltűntetni, mint a minők valóságban. A város a 4 osztály után szerződésileg elvállalt évi 3000 frt -nyi hozzájárulástól minden áron meg akar szabadulni, írásbeli kérelme egy alkalommal már visszautasíttatott, s mint
