Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
41 Entwurf r.-ja 1875-ig volt alkalmazásban. „Ez időben egy nevezetes tévedéssel találkozunk. A polytechnikum tanárai felemelték szavaikat a r. ellen. Azt hangoztatták, hogy habára r. tanítványai a mathematikából többet tudnak, mint a g. tanítványai, ezek mégis többre viszik polytechnikumi tanulmányaik folyamában ; teliát a klasszikus nyelvekben van meg ama kimondhatatlan valami, a mi az észt kifejleszti, megvilágosítja. Mi is elismerjük a klasszikus nyelvek és irodalmak szellemképző erejét, de ez esetben másban találjuk annak okát, hogy a realisták a polytechnikumon miért voltak feltűnően gyengébbek, mint a gimnazisták. Először is a r.-ba általában csekélyebb tehetségű s hazulról kisebb műveltségű tanulók kerültek, mint a £.-okba; de a főok az volt, hogy a polytechnikumba lépő akkori reálistáknál hiányzott ama 2 év, meiy legnevezetesebb az ifjú egyén szellemi fejlődésében, t. i. a VII. és VIII. osztály éve, azaz: a Ifi és 17 éves kor, mely 2 évben nyílik meg tulajdonképen az ifjú egyén esze, mely 2 év a mindennapi szemlélés és tapasztalás alapján még akkor is fontos volna, ha az ifjú egyáltalában nem járna iskolába. Nem csoda tehát, ha az akkori reáliskolai tanárok nemcsak rangbeli, hanem a közvélemény előtti reputácziójuk inferiori- tásán is segíteni kívántak s minden alkalmat megragadtak a r.-nak valóságos középiskolára való emelésére. így jött létre a 8-éves reáliskola, mely most már tisztán középiskolává lett“. Érdemesnek tartottam e fontos részletet teljesen sKla- marik eredeti fogalmazásában közölni. — A 8-osztályú r. első tanterve a v. és k. miniszter 1875. évi 12.383. sz. rendeletével adatott ki ; az új s ma is érvényben levő r.-i tanterv 1884-ben lett kibocsátva. Ezután 1887-ben következett a latin nyelvnek, mint rendkívüli tantárgynak behozatala a r.-ba, a miről alább részletesebben fogunk megemlékezni. Mielőtt a r. hivatásáról szólanék, lássuk röviden az ezen czél elérésére szolgáló eszközöket, a tantárgyakat. A reáliskolai tantárgyakat is két főcsoportra oszthatjuk: a nyelvészet- történelmiekre és a mennyiségtan - természettudományiakra. Amazokhoz tartozik a magyar és a német nyelv s irodalom, mely valamennyi osztályban heti 3—5, illetve 2—5 órában, úgyszintén a franczia nyelv, mely a 3. oszt.-tól kezdve heti 3—5 órában taníttatik. A nyelvek tanítása mindig o 1 vasmán y nyal kapcsolatban történik, könnyen elképzelhető tehát, hogy ezeknek kellő megválasztása mellett 8 éven keresztül a modern és a r é g i irodalmaknak mennyi jeles termékével ismerkedhetik meg a tanuló! De még a magyar irodalmat illetőleg is egy a r. javára előnyös eltérést konstatálhatunk, azt t. i. hogy az Utasítások értelmében az a g.- nak 8., a r.-nak 7 és 8. oszt.-ában taníttatik heti 3—3 órában, amott egy, itt két éven keresztül.
