Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
9B mindenhol s mindenkor: Gimnázium = jöjjön el a te országod! -— de reáliskola = őrizz meg a gonosztól! Ezen furor gymnasi- afe-nak ellenszerét halandó még- nem találta fel. A 151 g. mellett a 32 r. (Ausztriában 178 g. és 79 r.) csak lézeng, kegyelem-koszton van s megtűretik. Hiába küzd ez ellen egyeseknek méltányosságból eredő lelkesedése vagv önérzete, hiába a hivatalosok színlelt erőlködése, az 1883: XXX. t. ez. a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről, melynek 1. §-a így hangzik: Középiskolák alatt ezen törvényben a gimnáziumok és reáliskolák értendők. A 60. s 61. §§-ok pedig csak középiskolai tanárokról s tanári képesítésről szólnak. Hiába! a gimnáziumi láz megvan. sőt már krónikus, s még csak nem is váltakozik a — reáliskolaival. Sok szülő (a tanulókról nem is szólva) kereken azt hiszi, hogy valamint a r. valami polgári v. ipar-iskola-féle, a **.-i. tanár is valami egészen más mint a g.~i !*) Pedig érdemes a dolgot közelebbről szemügyre venni: a 21. min. Jelentés 53. lapján, mely a középiskolai tanárokat képesítésük szerint mutatja ki, azt találjuk, nogv a 1364 rendes g.-i. tanár közűi állami okleveles volt 925 (67,3%), a 358 r-i. tanár közűi pedig 320 (894%). A ^.-okban volt a törvény 29. § a alapján „3 évi rendes tanári gyakorlat után tanári vizsgálat alól felmentett,“ s elismert rend. tanár 307, a r.-kban csak 15. E viszonyok egyébiránt előttünk nem ismeretlenek s a közönség előtt is érthetővé válnak, mihelyt a felekezeti s szerzetes g.-ok nagyszámú nem — képesített tanerejére utalunk. A két intézetbeli tanulókra vonatkozólag azt találjuk, hogy az ismétlők száma volt a g.~ ban 66'%, a r.-ban 6‘4%; egészen tandíjmentes (a mi a szorgalommal is összefügg) a^.-ban 14*7% a r.-ban 16'9%: hogy ennek daczára a magaviselet s előmenetelre vonatkozó adatok a r.-ra valamivel kevésbbé kedvezőek, az egyedül a tanuló-anyag gyengébb minőségének tudható be. Végűi nem hagyhatom említés nélkül a hivatalos felügyeletet s ellenőrzést sem, mely a r. nál már csak azon egyszerű oknál fogva is nagyobb, mert a 38 r. közűi 23 (72%), a 151 g. közűi csak 30 (20%) áll az államkormány rendelkezése alatt. Azt tehát, hogy a g. első-, a r. másod-minőségű volna, jog, tekintély s érdem szempontjából nem fogadhatom el s tagadom mindaddig, mis? valaki, a ki e 2-nemű iskolát nálamnál jobban ismeri, a tanárokon s tanulókon nekem be nem bizonyítja. Hogy is mondja Bürge r? „Es sind die schlechtsten Früchte nicht, woran die Wespen nagen!“ Hisz napjainkban és, sajnos, városunkban is vannak emberek, kik fenhangon hirdetik fényes nappal e büszke axiómát: *} Azon viszonyt, melyben e 3 iskolát rendesen tekinteni szokták, a köv. aránylattal fejezhetnek ki £.• r, - r: p. De azért ebbe r V g.p már nem mennék bele. 3*
