Állami gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
54 b) Ösztöndíjak. 1. A Schwarcz István-féle alapítványból egyenként évi 65 fit ösztöndíjat élveztek Baloghy K., Friedmann B. és Herezeg S. 2. oszt,-beli tanulók. 2. Jettim József-féle évi 60 frtos ösztöndíjat nyert Szabari János 2. oszt.-beli tanuló. c) Segélyezések. 1. Tandíjmentességet élvezett az 1. félévben 18 tanuló, m. p. az I. oszt.-ban: Bartók, Friedmann, Grünbaum egész — Borhy, Goldmann, Károly, Lang Aladár, Weisz (8) fél tandíjmentességet. — A II oszt.-ban: Baloghy, Bodroghy, Friedmann, Halász, Izsépy, Lövinger, Orlovszky, Szabari egész — Skopeez, Suller (10) fél tandíjmentességet. A 2. félévben tandíjmentes volt 19 tanuló, m. p. az 1. oszt.-ban: Bartók, Friedmann, Grün- bauin, Guba egészen — Brunáry, Goldmann, Schnitzer, Vibe- ránszky (8) félig. — A II. oszt.-ban a fentieken kívül még Singer volt a tandíj felének fizetése alól felmentve. — A tandíj- mentesek az 1. félévben a létszám 19%-át, a 2. félévben 21%-át képezték. Az e czímen elvezett állami segély összesen 270 frt. 2. Ingyenes élelmezésben részesültek : Bartók J. 1. oszt.- beli tanuló ngs. és ft. Kozma Károly kanonok úrnál, Guba J. 1. oszt.-beli tanuló ngs. és ft. Törőesik József kanonok úrnál, Baloghy K. 2. oszt.-beli tanuló a ft angol-kisasszonyoknál, Gabonyi FI. 2 oszt.-beli tanuló mltgs. és ft. Szele Gábor püspök úrnál. — Ingyenes élelmezést és lakást élvezett: Brunáry L. 1. oszt-beli tanuló karácsonyig ngs. és ft. Györgyényi Tg- nácz kanonok úrnál, Szabari J. 2. oszt.-beli tanuló a ft. irgal- masok rendházában. — Évi 150 frt segélyben részesültek ngs. és ft. Kozma Károly kanonok úr részéről Dostál J. és Kletz K. 2. oszt.-beli tanulók. Végre ingyen lakást nyert az iskolaépületben Baloghy K. 2. oszt.-beli tanuló,, a hevesi izr. hitközségtől 6 frt havi segélypénzt és 7 izr. családnál felváltva teljes élelmezést Lövinger G. 2. oszt.-beli tanuló. 3. A helybeli ,.Sze ény gyermekeket felruházó egyesület“ Schnitzer S., !. Baloghy K. és Lövinger G. 2. oszt.-beli tanulókat ajándékozta meg teljes téli ruházattal. Midőn mindezen adakozóknak a segélyzettek s intézetünk nevében forró köszönetét mondunk, legyen szabad a helyi közönséget s hatóságokat, de a tan ügynek minden önzetlen barátját egy igen fontos intézményre figyelmeztetni, mely hivatva volna ifjú intézetünk kulturális feladatát egy valóban humánus irányban kibővíteni s így működését minden tekintetben gyümölcsözőbbé tenni. Értem egy reáliskolai segély-alap megteremtését, mely első sorban a szegény de tehetséges s szorgal-
