Állami gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
28 vármegye nyer legkevesebbet a közoktatásügyi tárczából“. Fel van említve az is, hogy a város közművelődési czélokra ez idő szerint 8503 írt 73 krt fordít, mely az összes állami adó boának felel meg, holott közszükségleteit máris 79°/0-os községi pótadóval kénytelen fedezni. Erre a nm. vallás- és közokt. ministerium máj. 11-én 13.644. sz. a. fölszólította Hevesmegye kir. tanfelügyelőjét, hogy miután az Eger városa által kívánt alreáliskola felállításához államsegélyre fedezet rendelkezésre nem áll, másrészt pedig a főgymnasium osztályaiba jövőre 60 nál több tanuló fel nem vehető, tegyen jelentést, mi módon helyezhetné el a város a polgári iskolát, melynek felállítására az 1868- XXXVIII. t. ez. 59. illetve 67. §§-ai értelmében kötelezve van, továbbá, hogy az iskola mily költségeket igényelne, s végre, hogy a város mily összogot fedezno a polgári iskola kiadásaiból? A kir. tanfelügyelő erre vonatkozó jelentésében röviden összefoglalja az ügy főbb fejlődési mozzanatait s miután a fen- tartási költségek felosztását illetőleg eredeti 1888. márcz. 23-án a város elé terjesztett s fentebb ismertetett javaslatait közli, így végzi: „Nem hagyhatom említés nélkül, hogy Egerben a mostani közgazdasági viszonyok rohamos bomlása miatt, nemcsak helyi, de egyúttal fontos állami órdok is, hogy a város lakossága iparra és kereskedelemre töröltessék, mert csak így biztosítható o derék magyar város jövő exisztencziája, de különben is a természet által nyújtott itteni előnyök a közgazdasági viszonyok átalakulására kedvezőek. Ezen fontos érdek előkészítésére egy jól szervezett polgári iskola számottevő tényezővé válhat.“ A nm. vallás és közokt. ministerium aug. 7-én 21.917 sz. a. k. s Heves vm. közönségéhez intézett rendeletében újból kijelenti, hogy az alreáliskola felállításához kért államsegélyt fedezet hiányában nem adhatván meg, Eger városa felhívandó, hogy a mennyiben az alreáliskolát fel nem állíthatná, tegye meg a szükséges intézkedésekét egy polgári fiúiskola felállítása iránt. A kir. tanfelügyelőnek imént közölt jelentésére pedig u. a. kelet és sz. a megjegyeztetik, hogy a tervezett egri polgári iskola összes személyi kiadásai az állampénztárt nem terhelhetik. Eger v. képviselőtestülete aug. 20-iki rendkívüli ülésében tárgyalta e rendeletet s végzésileg kimondta, hogy „habár egy alreáliskola létesítését a polgári iskolával szemben minden tekintetben előnyösebbnek tartja“, de erre a segélyt a ministerium nem adta meg, nemcsak a törvényből kifolyólag, de a közönség érdekében is elodázhatatlannak véli egy állami jellegű polgári iskola felállítását, de arra nem is gondolhat, hogy azt önerejéből fentartsa, s az intézet személyi kiadásaira az államsegélyt kénytelen igénybe venni.