Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1942

— A történelem azt tanítja, hogy egy nemzetnek csak addig van létjogosultsága, amíg az illető nemzet világszemlélete a keresztény tanokon felépült kultúra talajából táplálkozik.

— Mélyen tisztelt Díszközgyűlés! Eger város tradíciókkal ékes közgyűlési termében a 800 éves Ciszterci Renden keresztül ma a magyar kultúrát ünnepeljük, mert egy nemzet lelkiségét a kulturális műveltség fejezi ki. Erkölcsi és szellemi értékeink gyarapodása fokozza egyszersmind a nemzet erőit is.

— Amióta e földön létét méri az emberiség, a történelem mindig azt tanította, hogy a barbár vas meghódíthatja ugyan az erőszak jogán a földet, de megtartani azt csak a kultúra képes. S ennek a történelmi tanításnak a hordozója a magyar sors is.

— A magyar kard éle, a magyar kar izma szerezte meg a földet a Kárpátok medencéjében.

— Közép-Európában a Tisza és a Duna közén új állam keletkezett, amely a nyugati eszmék hatása alatt, úgy gazdasági, mint szellemi téren — ha olykor visszaesések adódtak is — kezdett megerősödni. A nemzet előtt szélesebb és mélyebb élet nyílt meg, amelynek eszmei hordozói a külföldről, leginkább Franciaországból behívott és itt letelepedett szerzetesek voltak. Erre az időszakra, a XIII. századra, pontosan az 1242. évre esik a Franciaországból behívott ciszterciek rendjének magyarországi letelepedése.

— A Ciszterci Rend Egernek házi szerzetesrendje is. Mert november hó 8-án múlt pontosan 166 esztendeje annak, hogy a helytartótanács megbízottja átadta Beitler Metód pásztói ciszterci rendi elöljárónak, az 1773. évben eltörölt Jezsuita Rend egri kollégiumát és gimnáziumát.

— Ezzel a nappal kezdi meg a Ciszterci Rend Egerben lelki és kulturális tevékenységét és kezdi napról-napra szorosabbá fűzni azt a köteléket, amely ez ősi barokk várost, annak intézményeit és polgárságát egymáshoz köti.

— Mélyen tisztelt Díszközgyűlés! Tudatosan hivatkoztam a barokk városra. Mert nem véletlen az a kölcsönhatás, ami a barokk kultusz és a Ciszterci Rend egri letelepedése között mutatkozik. Mi ma a magyarországi Ciszterci Rend egri letelepedésének 166. évfordulóját is ünnepeljük.

— Ebből a szemszögből pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a kölcsönhatást, amit a barokk kultusz^ által áthatott Ciszterci Rend egri kultúrtevékenysége, a város akkori polgári lakosságára gyakorolt, ami nélkül a XIX. század nagy nemzeti kultúrája soha ki nem teljesülhetett, soha ki nem virágozhatott volna.

— Bár a barokk korszak európai viszonylatban Magyarországon a török hódoltság miatt elkésve köszöntött be s bár formaízlésével tagadhatatlanul Bécs és München hatását tükrözi, — eszmei tartalma nyugat-európai hatása ellenére, mégis nemzeti szellemben teljesedik ki a magyar földön.

— S bár az olasz földről átültetett renaissance magyar földön bontja ki tavaszi pompába borult legszínesebb virágos ágát, a kör, amelynek szellemi tulajdona, mégis szűk, szemben a barokkal, amely eszmei tartalmát a polgárság és a nép széles rétegeinek gyökeréig bocsátja.

— A középkori gótika komor formaízlésével és tartalmával szemben a XVIII. században kibontakozott barokk-korszak pompás, színes és vidám formaérzékével és kifejezési módjával, bélyegét és karakterét reányomja az egész közéletre: a költészetre és a tudományokra, a művészi életre, a nevelésre, a társadalmi és vallási életre, amire a megelőző háborúban és viszályokban eldurvult és lelkileg, erkölcsileg fáradt emberiségnek valójában oly nagy szüksége volt.

— Az egri Ciszterci Rend letelepedésekor ennek a barokk koreszmének a hatása alatt állott, s a koreszméből táplálkozó szellemet nem csupán a templomon,- 24 -