Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1942
18 ként igazgatósága alatt szívügye volt templomunk szépsége és tisztasága, lehetővé tette, hogy a jobboldali első Xav. Szent Ferenc tiszteletére emelt mellékoltár a régi barokk színekben újuljon meg, oltárképe helyére pedig Ungváry Sándór festőművész elmélkedő Szent Bernátja került. Az orgona és oltár megáldásáí az Apát úr december 13-án maga végezte a rendi jubileum többnapos ünneplésének nagyszerű keretében. Ezzel végére jutottunk azon változások, viszontagságok felsorolásának, melyeken át az egri ciszterciek barokk egyháza kétszázadik évét is megérte. Ha azonban az ősi falak és boltívek beszélni tudnának, bizonyára tiltakoznának az ellen, hogy mindezt, mint a templom történetét adjuk elő. A katolikus templom sohasem lehet csupán műemlék, s lényegét nem merítettük ki még oly pontos leírással sem. Lelke van, mely alázatos önzetlenséggel tárul fel minden kopogtató előtt, hogy egyetlen életet és értelmet adó kincséhez vezesse, az Istenhez. És ezeknek a titkos feltárulásoknak, szent találkozásoknak sokkal igazabb és mélyebb története van, mint a hideg márványnak. Csak az igénye örök emberi, a formája szabadon, kiszámíthatatlanul bomlik az idők prizmáján a szivárvány ezernyi színére. A gondolatok, eszmék és eszményeknek ez a csodálatos játéka, izgalmas harca méltó egyedül arra, hogy történetnek mondjuk. Ott élnek és viaskodnak ezek ma is a jezsuita házi krónikások sárguló sorain s ciszterci utódaik, Juhász Norbert és Szvorényi József erőteljes vonásain, de ahhoz, hogy hangjukat is halljuk, már nagyon finom érzék kell | és csend. Kútfők: A jezsuiták História Domus-a két kötetben (érseki levéltár), az egri ciszterci rendház korjegyzefei s a zirci apátsági és egri konventi levéltár templomra vonatkozó aktái. Irodalom: Hekler Antal, A magyar művészet története. Bp. 1934. és Ungarische Kunstgeschichte. Berlin, 1937. Kapossy János, Johann Anton Krauss „Statuarius Jaszovi- ensis*. Bp. 1930. (Henszlmann-Lapok, 9—10. sz.) Péter András, A magyar művészet története. 11. Bp. 1950. Szmrecsányi Miklós, Eger művészetéről. Bp. 1937. és Eger és környéke részletes kalauza. Szőnyi Ottó, Régi magyar templomok. Bp. Rados Jenő, Magyar oltárok. Bp. (1938.) Garas Klára, Kracker János Lukács. Bp. 1941. Az egri ciszt. gimnázium értesítői, s ezekben különösen Juhász Norbert (1865.), Kassuba Domokos (1902.), és Nagy Béni (1914.) értekezései a gimnázium történetéről. Végezetül hálás köszönetét mondok Breznay Imrének, Eger történetírójának s Bordás Alfréd érseki levéltáros úrnak szíves készségükért, mellyel munkámban támogattak. Dr. Lékai Lajos.
