Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1941
16 kar tagjainak a nevét. Igazgató: dr. Werner Adolf, a későbbi zirci apátúr, ciszterci tanárok: Kovách Demjén, Szalay Gábor, dr. Dombi Márk, Perényi Kandid, dr. Tordai Ányos, dr. Bárdos József, Pölöskey Kornél, Cséplő Pál, Rédey Gerő, Braun (ma Barna) Jácint, Neuhold Özséb, dr. Bartók Egyed, Szász Alfréd, Módly Dezső, Gimesi Nándor, Tóth Ágoston. A proletárdiktatúra bukása után semmisnek mondották ki a bizonyítványokat, s a VKM rendeletére újabb vizsgáztatások indultak meg. A fegyelmi bizottság a proletár-uralom alatti viselkedésért csak öt tanulót talált büntetésre érdemesnek, kevésbbé szabályszerű magaviseleti érdemjegyet kaptak, s nem vették vissza őket az intézetbe. A meglazult fegyelmet aránylag könnyen sikerült visszaállítani, de a sok kényszerű szünet és a munkától való teljes elszokás nehezebbé tette a tanulmányok pótlását. Az első félévben a tanulóknak majdnem fele kapott elégtelen osztályzatot, ez a szám a következetes szigorúság mellett év végére 25%-ra csappant. Fáradhatatlan buzgalommal látnak neki a hazafias, keresztény nevelésnek: „Csak ez szerezheti ismét vissza széttépett, szétdarabolt hazánkat, amelynek egy porszeméről, egy rögéről sem szabad lemondanunk soha“. Akkor még nem sejtették, hogy ez iránymutatásuk több mint húszesztendős programmá lesz, s hogy még most is ott ég mint jövőépítő tényező minden ciszterci tanár és tanítvány lelkében. Az események gyorsan peregnek. A nagy történészapát, dr. Bé- kefi Rémig halála után dr. Werner Adolf kerül az apáti székbe. Eger adja az apátot a magyar Ciszterci Rendnek. Egri igazgatóvá dr. Kürti Menyhért, bajai igazgató lesz. Nem új ember Egerben, kedvelt városában végigélte majdnem az egész világháborút, a legsúlyosabb válságokat pedig a szerb megszállás alatt Baján szenvedte át. úgy jön Egerbe, mint aki hazatért. Alatta élénk ütemben folytatódik az építő munka, ami a háború és kommunizmus alatt megszakadt, s ami oly lelkes tűzzel indult meg Werner igazgató kezén. A haldokló egyesületek friss pezsdüléssel életrekelnek, új vérkeringést visznek bele az intézet életébe. Az intézet régi egyesületei, a Mária-kongregáció, a Vitkovics- önképzőkör sorra rendezik az ünnepségeket, hogy külsőleg is tanú- jelét adják életüknek; belülről pedig keményen dolgoznak, hogy megteremtsék a lelkileg és szellemileg elmélyültebb keresztény magyart. 1922-ben megalakul az Eucharisztikus Szövetség az alsó osztályosok között dr. Borián Elréd vezetésével. A régi hagyományokat őrző és újra életre kapó zenekör és tornakor mellett 1922 őszén megalakult a cserkészet dr. Balassa Brúnó kezdeményezésére. 1932-ben a Segítő Egyesület régi intézménye alakult újjá jóváhagyott alapszabályokkal, hogy tovább is támogassa a rászoruló diákokat tankönyv- és pénz
