Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939

41 nak, de létrejöttét elősegítik azzal, hogy a szervezetet legyengí­tik. A rossz levegőben való tartózkodás, az egészségtelen ruházkodás és életrend, stb. mind hozzájárulnak ahhoz, hogy betegség létrejöjjön, illetve hogy a szervezet betegségben jelentékeny megterheléssel vegye fel a küzdelmet. Az ártalmas külső hatások egy része minden emberi szervezetre ártalmas, vannak azonban olyanok, amelyek egyes életkorral változ­nak. Ezek szerint az egyes életkorok sajátos bonctani és élettani viszonyain alapulnak, részint azon, hogy egyes életkorban levők hasonló környezetbe jutva hasonló ártalmakat szenvednek. így beszé­lünk a csecsemőkor, a kisgyermekkor, az iskoláskor, a dolgozókor (hivatalnok, munkás) s az öregkor profülakszisáról. Ezen meggondolás alapján szervezik meg a modern államokban a csecsemők, a kisgyermekek, az iskolások és a dolgozók védelmét. Mindezeket pedig összhangba hozza a felső egészségügyi vezetés. A gyermekek iskolábajárásának nemcsak rendkívüli előnyei vannak (a vallás-erkölcsi élet megszilárdulása, ismeretek szerzése, a jellem fej­lesztése, az első beilleszkedés a közösségbe), hanem egészségügyileg hátrányai is vannak (a szabad mozgáshoz, levegőhöz szokott gyermek zárt, zsúfolt helyiségbe való beszorítása, ú. n. iskolabetegségek, a gyermeknek a védett családi környezetből nagyobb közösségbe való jutása s ezzel a fertőző betegségek megszerezhetőségének nagyobb lehetősége, az esetleg túlhajtott sport, stb.) A fentiek önként adják az iskolaorvos feladatát: 1. A tanulók szervezetének megismerése, bejegyzése az egész­ségi-lapon, az esetleges hibákra a tanuló, illetve szülei figyelmének felhívása. 2. Éberen ügyelni, hogy mindazon ártalmakat, melyeket a tanuló az iskolábajárás miatt szenvedett, a lehetőségig kiküszöbölje. 3. Az egészségtan tanulásán belül az emberi szervezet és műkö­dés megismerése mellett a tanuló megismerkedhessék a betegség létre­jöttét elősegítő tényezőkkel; a betegség okával, létrejöttével s ezzel kapcsolatban ezeknek megelőzésével. Az iskolaorvos munkája csak akkor eredményes, ha összhang­ban dolgozik nemcsak az intézet vezetőjével s tanári karával, hanem magukkal a szülőkkel is. Az iskolaorvos mindig rendelkezésre áll meghatározott időben és helyen a szülők számára, ha a tanuló akár festi, akár lelki életében változás áll be. Az intézet új iskolaorvosa katonai szolgálata miatt csak 1940. április 26-án kezdhette meg működését s a rendelkezésére álló másfél hónapot arra használta fel, hogy az intézet minden növendékét, 447 tanulót egyenként átvizsgálta, a talált hibákra figyelmeztette a tanu­lókat s azok gyógyítására felhívta a tanulókon keresztül a szülők

Next

/
Oldalképek
Tartalom