Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939
11 fölött ott kellene ragyogniok e szavaknak! Ez a gondolat elűzi az unalmat a gyerek környezetéből és nem tűri a savanyú, álmos, pro- grammtalan ténfergéseket. Harsogjon a kacaj, csendüljön a nóta, élénküljön meg a ház és az udvar a fiúk zsibongó játékától! Az elmondottakat egy kívánsággal zárjuk: Adjon az Isten sok édesanyát, akik imádkozni és kacagni tanítják gyermekeiket, sok édesapát, akik este hazatérve munkájukból megihletődnek gyermekeik ragyogó, boldog szemétől és szívükre szorítva azt a bolondos, repeső kis gyermekszívet, aranyló meséket tudnak mesélni Jancsiról és Juliskáról, kacsalábon forgó, gyémántos tündérpalotákról! Adjon az Isten apákat és anyákat, akik el tudnak hancúrozni a gyerekszoba padlóján a kicsinyekkel és tudnak estébe hajló, halk délutánokon odaülni megriadt szemű kamaszfiaik mellé, s megfogva kezüket, vezetni őket emberi életünk megtépett útjain halhatatlan eszmények felé! Palos Bernardin.
