Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936
68 dezfünk házi ünnepélyt a kertben elhelyezett szobor előtt. Templomunk szülőközönsége spontán bekapcsolódott a nagyhatású kedves ünneplésbe, amelyen a fúvószenekar nyitánya s a dicsőítő ének után Tóth János dr. mondotta el nagyhatású ünnepi beszédét; utána minden diák egy virágszálaf helyezett a szoborra hódolata jeléül. — Máj. 30-án, a Hősök napján zenés felvonulással vettünk részt a város ünnepélyén. — Jún. 20-án, „Te Deum“~os záróünnepélyünk volt énekkel, zenével, igazgatói beszéddel és a jutalmak kiosztásával. 7. Színház- és mozilátogatás. Fegyelmi szabályaink szabják meg, mily feltételek szemmeltartásával járhatnak tanulóink színházba és moziba. Gondoskodtunk azonban arról, hogy fiaink tanári vezetéssel is megtekinthessenek egyes alkalmasnak és szépnek ítélt darabokat. Nemcsak azért tettük ezt, mert a színházat és filmet esztétikai és művelődési szempontból is értékeljük és mert az általunk megválasztott alkalmak nevelő és oktató munkánkba harmonikusan beillettek, hanem azért is, hogy fiainknak a helyes szórakozás örömét nyújtsuk. Tudjuk, hogy a nemes szórakozásra való szoktatás a nevelésnek fontos feladata, s valóságos kötelességünk az emberi kultúra szép és értékes javai iránt. Annál fájóbban látjuk, hogy sok szórakozási forma, így a film — s különösen a magyar film f — igen sokszor messze eltéved művészi hivatásától. Szánalmas, s minden önmagát megbecsülő néphez méltatlan az a kép, amelyet a magyar film a magyar élettől újra és újra szemünk elé vetít. S még szánalmasabb az a léha, minden népi és nemzeti erkölcsi ideáltól megfosztott érzésvilág, levegő és hangulat, mely a film-élményen keresztül tódul és árad be nemcsak a jövő nemzedékének fogékony szívébe, hanem a legszélesebb néprétegek leikébe. Az a magyar film, mely az egész nemzet nevelője lehetne, néhány év múlva valóságos népi és nemzeti veszedelemmé válhátik, ha illetékes kulfúr-fényezők meg nem akadályozzák abban, hogy megfossza a nemzet belső arculatát a legsajátosabb népi, erkölcsi és nemzeti vonásoktól. Ismételten jártunk Budapesten 25—30 fiúból álló csoportokkal színházlátogatás céljából is. Az Operaházban a Bajazzók és a Parasztbecsület, a Nemzeti Színházban a Pogánytűz, a Magyar Színházban a Néma Levente c. darabokat néztük meg. A résztvevőket nemcsak előzetes magyarázatokkal láttuk el, hanem a látottakat velük utólag is megbeszéltük. A helybeli Mozgóképszínházba tizennégy alkalommal vezettünk 390—400 fiút kiválasztott darabok megtekintésére. 8. Ifjúsági versenyek. Ezekre helyi alkalmak elég gyakran kínálkoztak. Az országos jellegű ifjúsági versenyek iránt is érdeklődtünk, bennök részt is vettünk, ha a helytállás képességének megítélése javallta, vagy az anyagi tehetség engedte. Ebből következik, hogy elvi felfogásunk nem ellenzi, sőt jónak, szükségesnek tartjuk a versenyt, mert az
