Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936
50 szülői értekezleten az igazgató a mai iskolái ismertette meg a „régi“ és az „új“ gimnázium belső életéről rajzolt szemléletes képen; a II. félévi szülői értekezleten pedig — az elsőnek mintegy folytatásául — az okos és jó szülőt — állította hasonló módon hallgatósága elé. Az osztályfőnöki értekezleteket — osztályonként kettőt, összesen tehát tizenhatot — a multévi Értesítőben részletesen ismertetett okokból és céllal s a már szerzett kedvező tapasztalatok tanulságaival tartottuk meg. Tárgyukat nem ötletszerűen, hanem tervszerű elgondolással, illetőleg a kínálkozó alkalom vagy parancsoló szükség szerint választottuk meg. — Az osztály magaviseleti és tanulmányi állapotának ismertetésén, a mutatkozott bajokra, nehézségekre és hiányokra rámufafáson s az ezek eltüntetésére célszerű utak és módok keresésén kívül, az igazgatóval folytatott előzetes megbeszélés után, olyan témák kerültek tárgyalásra, amelyek a tanulók korára, ezzel járó magaviseleti és tanulási hajlandóságára, vagy egy-egy osztály különlegesebb nevelési igényeire, illetőleg a tanulók jövőjét irányító szempontokra figyelemmel látszottak alkalmasaknak arra, hogy megbeszélésük az iskola és család gondolkodását és törekvését egymáshoz közelebb hozza. Ezen értekezletek tárgyainak osztályonként felsorolása a mondottakat szemlélteti. I. osztály s A szülői otthon és az iskola egymásra utaltsága; a helyes tanulási mód, a tanulók különböző típusai, házitanító, otthoni helyesírás. — A gyermek otthoni viselkedése, utcai magatartása; olvasmányai, elfoglaltságának mértéke, szórakozása, barátkozásai; a szülők szerepe a gyetmek iskolai életének támogatásában s iskolán kívüli életének irányításában és ellenőrzésében. II. osztály: A gyermek megértése: megértés, beleélés; fejlődési fokok: mesekorszak, áthajlás a való életre; nevelőtényezők: egyének (szülő, tanár, házitanító...), közösségek (család-otthon, nevelőintézet, iskola, állam, egyház), környezet (barátok, példa .. .). — Osztálykép: fegyelem, erkölcsi élet, tanulmányok. A szülői ház és iskola: harmónia a gyermek megismerésében és vezetésében. Olvasmányok, mozi, szórakozás. III. osztály: Az akarat szerepe a jellem kialakításában; az önismeret szükségessége (ösztönök, hajlamok); önuralomra és türelemre nevelés (szenvedélyek); emberi erőlködés, isteni segítség a lelki életben; függetlenségre törekvés a tömeghafá- sokkal szemben; az ifjúkor élvezeti önzése; az alázatosság az életnek nagy energiája ; az apa szerepe és feladata a gyermeknevelésben; a kezdődő kamasz-kor kinövései, veszedelmei; a zárkózottság és gyanakvó természet hátrányai; a filmek, magazinok és diákjaink. — Adottságok a gyermek egyéniségében; a közvetlen környezet döntő hatása a fejlődő gyermekiélekre; az öröm és szabadság szerepe a nevelésben; pozitív és negatív nevelési forma; a munka értéke az ember életében ; félreismert, elnyo mott tanulók; fellépés, modor — érvényesülés; semmittevés és unalom a tanuló életében; programm a vakációra. IV. osztály: A serdülő gyermek fiziológiai és pszichológiai átalakulása; az átalakulás tünetei; a szülők és vallás erkölcsi nevelés, mint a serdülő gyermek-lélek segítője, irányítója; a fogadó órák célja; az elfogult és tűlérzékeny szülő... — A gimnázium alsó négy osztálya és a pályaválasztás. Mitévő legyen a szülő gyengetehetségű, vagy a szellemi tudományok iránt nem lelkesedő gyermekével? A gyermek tár-