Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
81 II. osztály. Nap: jún. 2; hely: Királykát; résztvevő tanárok: To- bákos Kilit, Varga Bennó. A beszédet Varga Bennó mondta. Szavaltak Ady Géza, Érsek Dénes, Fülöp László, Jávor György, Lénárt Mihály, Mischinger András, Rési János, Szalóczi György, Szikora Mihály, Veréb János, Villmann István tanulók. III. osztály. Nap: május 28; hely: Szarvaskő (Margit-forrás); résztvevő tanárok: Erdélyi Guidó, Ócsvár Géza; beszédet mondott Erdélyi Guidó tanár; szavaltak: Bajnok László, Mafó István tanulók. IV. osztály. Nap: június 2.; hely: Szarvaskő (Margit-forrás); résztvevő tanárok: Ócsvár Géza, vitéz Rédey Gerő; beszélt: Kakuk Andor, szavaltak: Diviaczky Gyula, Forgách Miklós, Kassa László, Kertay Zoltán, Kozányi György, Lengyel Endre tanulók. V. osztály. Nap: május 27.; hely: Kápolna; résztvevő tanárok: László Vince dr., Varga Bennó; előadó tanulók: Dobrányi Géza, Sárdy Lóránt, Tárkányi László; szavaltak: Bokor Pál, Feymann László, Hegedűs Gyula, Komár László, Mészáros Béla, Okolicsányi István, Pavlik Gusztáv, Petrovics Barnabás, Péró Csaba, Somorjai István, Tokai Károly tanulók. VI. osztály. Nap: május 26.; hely: Szarvaskő; résztvevő tanárok: Pataki Vidor dr., Tobákos Kilit, Varga Bennó; Prohászka O., A mindenség érzelmei c. művét elszavalta Bajnok Dezső, az ünnepi beszédet Tomcsányi Sándor mondta. E kirándulásokon kívül a szaktárgyi kirándulásokat is megtartottuk az első módszeres értekezleten megállapított programm szerint. Ezek a rendszerint 2 órás kirándulások a város műemlékeihez, történeti vagy művészeti becsű templomaiba s a kincsekben gazdag Líceumba vezettek, illetőleg ipartelepek megtekintését és a város határában földrajzi, geológiai megfigyeléseket céloztak vagy bogár- és növény- gyűjtésre adtak alkalmat. 6. Ünnepek. Az iskolai ünnepeket nem előírásra, hanem lelkünk sugallatára tartottuk. Mint nevelési tényezőt értékeljük, s ilyenül is állítottuk be őket munkaprogrammunkba, akár szűk körben csak a tanulókkal, akár nyilvánosan a szülőkkel együtt ünnepeltünk, s akár csak egy-egy tanítási órán megemlékezéssel, akár ezeken kívül egész műsorral. Mindig azt akartuk, hogy velük is szaporítsuk és erősítsük azokat a nevelői ráhatásokat, amelyeknek áramában növendékeink állnak. Határozottabban is kifejezve a célt, az ünnepélyeket nem egyedül azért rendeztük, hogy fiaink a nyilvános fellépésben is gyakorolják magukat, ami szükséges; vagy hogy képességüket megmutassák, ami ellen kifogás még a hiúság gondolatában sem emelhető; sőt azért sem, ami kívánatos, hogy az ünnepélyes alkalmakkor tanár, szülő és diák azonos érzésben, az öröm, a lelkesedés és siker-büszkeség érzésében összeolvadjon, hanem azzal a sokkal egyetemlegesebb és hasz6
