Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
70 sával az új gimnázium régi alapszínének megtartása mellett tartalmában is, tanulmányi rendjében is a mai kor igényeinek megfelelően, de mindig az általános műveltség-adás és a főiskolai előkészítésre hivaíotfság követelményéig a másik két iskolatípus uralkodó színeiből átveszi és beolvasztja a legértékesebb elemeket. Ezt a folyó iskolai évben megnyílt I. osztályra a VKM. 3000/1935. ein. sz. rendelete szerint már meg is tette. A többi osztályban még az 1926. évi Tanterv szerint folyt a tanítás azzal az eltéréssel, hogy osztályfőnöki óra már a II. osztály tantervében is szerepelt. a) Tananyag. A végzett tananyagot hely hiányában nem részletezhetjük. A félévenként kidolgozott tanítási tervezet elkészítésénél az volt legfőbb törekvésünk, hogy az általános műveltségre tartozókból és a feljebb haladásra szükségesekből semmi se maradjon el. A II—VIII. osztályban irányító Tanterv és a hozzátartozó Utasítások a gyakorlat próbáján már keresztülmentek, s munkánkban az előző évek tanulságaival tökéletesedve szolgáltak vezérfonálul. Az I. osztályra ez évben életbelépett új Tanferv alapelveit, miután velők értekezleten behatóan foglalkoztunk, jól megértettük és nevelő-tanító munkánkban érvényesíteni iparkodtunk. Az elmeképző anyagot nem egyedül a többet tudás céljára használtuk fel, hanem vele is — a törvényszerinti célkitűzésnek megfelelően — a vallás-erkölcsi és nemzeti nevelés elsődleges érdekeit iparkodtunk szolgálni. A lélekképző és jellemnevelő momentumokra különös figyelemmel voltunk, a tanfervszerű osztályfőnöki órákat immár két osztályban nagyobbrészt e célra megtartottuk, az oktatás módszerében pedig híven követtük az Utasításban kapott s a tanuló közreműködő s alkotó tehetségének megmozdulását és kifejlését sürgető tanácsokat. Az ezekről kialakult gondolkozásunkat bevezető cikkünk (Korszerű nevelési kérdések az új gimnáziumban) ismerteti meg. b) írásbeli dolgozatok. Az írásbeli dolgozatokat minden osztályban és az ezekkel bővített tárgyakból az előírt számban, az Utasítások szellemében s azzal az értékeléssel indítottuk meg, amely épen az öntevékenység, az alkotó képesség szempontjából megilleti őket. Valljuk, hogy az írásbeli dolgozat a tudásnak biztosabb mutatója, mint a szóbeli felelet. Ez utóbbi ugyanis alig történik meg tanári támogatás, vagy vezetés nélkül, s ez nemcsak a gyöngébb tanulóknál, hanem még a jobbaknál is meg szokott lenni. Ezzel szemben az írásbeli dolgozatban és a rajzban a tanuló az alapul szolgáló ismereteknek megkövetelhető birtokában saját erejéből hozza ki megfelelő formában a tudásanyagot. Ez a megállapítás nemcsak a feltaláló és elrendező munkát kívánó felsőbb osztályi magyar dolgozatokra érvényes, hanem a többire is, mert az elméleti tudásnak gyakorlatra átváltása az életnek szükséglete, s így az erre nevelés a cselekvő iskolának elsőrangú feladata. Az anyagnak mind minősége, mind mennyisége tekintetében tervszerűen
