Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
9 vagyis az egyenlő idő (itt 1 sec) alatt megtett utak úgy aránylanak egymáshoz, mint a megfelelő sebességek. A mindennapi életben is, még inkább a fizikában szükségünk van a mennyiségek mérésére. A mérés nem egyéb, mint a megmérendő mennyiségnek összehasonlítása a vele egynemű egységgel. A sebességnél is szükségünk van sebesség-egységre. Ez az alapképletünkből önként adódik; ha a s v = - - összefüggésben 5 = 1 cm, f = 1 sec, akkor v is egyenlő 1-gyel; tehát 1 cm v egysege = ^ 1 cm sec-i Az a mozgó test rendelkezik tehát a sebesség egységével (egységnyi sebességgel), amely mozgása folyamán minden másodpercben 1 cm utat ír le. A fizikában a tömeg, a távolság és az idő mennyiségét alapmeny- nyiségeknek, ezek egységeit alapegységeknek nevezzük, mert ezek bármelyike a többitől függetlenül is szerepelhet. Az olyan mennyiségeket, amelyek az alapmennyiségek összekapcsolásából származnak, leszármaztatott mennyiségeknek, illetőleg leszármaztatott egységeknek mondjuk. A sebbesség tehát leszármaztatott mennyiség, egysége leszármaztatok egység. A sebességnek előbbi meghatározása, mely szerint a sebességet az út és az ehhez tartozó idő hányadosa adja, csak arra a különleges esetre érvényes, amidőn egyforma időközökre egyenlő utak esnek. Már a mozgás folytonosságából is következik, hogy általában minden megtett utat és a hozzá tartozó időt egy másik út és idő előzött meg. Sokkal célszerűbb tehát az út és idő hányadosa helyett az út változásának és idő változásának hányadosáról beszélni. így mozgás közben is meg tudjuk állapítani a test sebességét anélkül, hogy a mozgás kezdetét is tekintetbe kellene vennünk. Az olyan mozgást, amelynél az út és hozzátartozó idő hányadosa, vagyis a sebesség állandó, egyenletes mozgásnak nevezzük. Ilyen egyenletes mozgást az 1. ábra tüntet fel. Az ábráról leolvasható, hogy 1. egyenlő időközökre = f3 — — f2 = — f3 =...) egyenlő utak esnek ( s2 — st = s3 — s2 = 54 — s3 =...); 2. minden pontban (pl. A-ban) a sebesség ( y ) állandó, mert mindenütt egyenlő az ABC egyenes és az időtengely között levő szög («)