Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
7 követendő irányelvek alapján csak röviden ismertetik a fogalmakat, holott éppen az alapvetés a legfontosabb, mert ezen épül fel a fizika egész épülete. * A fizika bevezető fogalmai: a tömeg, sebesség, gyorsulás, erő, munka és az energia. Vizsgáljuk meg ezeket közelebbről! A fizikai világ tárgyait és a rajtuk végbemenő jelenségeket két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportot alkotják azok, amelyek közvetlen tapasztalataink alá esnek; ezeknek megismerése éppen a közvetlen tapasztalat révén könnyebben és biztosabban elérhető. A másik csoportba tartoznak azok a tárgyak és jelenségek, amelyek kívülesnek tapasztalataink körén részint elemi voltuk, részint a tőlünk való rendkívüli távolságuk miatt. Az utóbbi kategóriát a molekulák, atomok és az égitestek töltik ki. Ezeket is igyekszünk belevonni ismereteink körébe az érzékszerveink elégtelenségét kipótolni hivatott műszerek, eszközök és eljárási módok segítségével. A tömeg. A természet tárgyainak alkotó elemét anyagnak mondjuk. Az anyagnak meghatározott térfogatba foglalt részét fizikai testnek nevezzük. A testek azonban különböznek egymástól nemcsak a bennük foglalt anyag minősége, hanem ennek mennyisége szerint is. Az anyag minősége szerint a testeket más és más névvel jelöljük (fa, toll, arany stb.); a test anyagának mennyiségét pedig csak ezzel az egy szóval fejezzük ki: tömeg. A tömeg tehát a fizikai test anyag- mennyiségét jelenti. Mivel a tömeg az anyagnak meghatározott része, az anyagra vonatkozó megállapításaink a tömegre is érvényesek és fordítva. A tömeg egységéül 1 cm3 legnagyobb sűrűségű víz tömegét választották; neve 1 gramm (1 gr). A tömegnek, illetőleg az anyagnak van a legfontosabb szerepe a fizikában. Nélküle sem a testeket, sem a fizikai folyamatokat el sem tudjuk képzelni. Az anyagot gondolatban apróbb részekre bontjuk. Azokat a legkisebb részeit az anyagnak, amelyek minőségileg megegyeznek a test anyagának minőségével, molekuláknak nevezzük. A molekulák alkotórészei az atomok. Minden atom külön kis világot képez, melynek középpontja az atommag s e körül zárt pályákon keringenek (mint Nap körül a bolygók) a külső elektronok. Az atommag két részből áll: a szorosan vett belső magból, a protonokból és az ezekhez hozzátapadt belső elektronokból. Végeredményben tehát az anyag legkisebb részeit a protonok és elektronok képezik. Bár ezek minőségileg eltérnek egymástól, végső fokon ugyanannak az anyagnak oszthatatlan, parányi részei. Mindkettő az anyagnak meghatározott mennyiségét tartalmazza; ez a mennyiség azonban, vagyis a tömegük, különbözik, amennyiben a proton tömege megközelítőleg 1840-szer nagyobb az elektron tömegénél.
