Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
39 s az iránta tartozó kötelességekre, hanem mindennapi munkánkban, különösen a nemzeti irodalom, a történelem és földrajz tanításában egyetlen olyan mozzanatot sem hagytunk terméketlenül elsiklani, amely alkalmas volt arra, hogy vele a hazai föld büszke szeretetét erősítsük, a jelenre a tisztelet és hála érzelmeit felkeltsük s a jövő élet javára az okulást, a tanulságot levonjuk. Sőt még az élet terheit, a köteles- ségíeljesííést, a munkát s a napjainkban annyira szükséges lemondást és önmegtagadást is nevelésünk két vezető eszméjének, az Istennek és Hazának, glóriájával öveztük. Mindig azt mondtuk és példáztuk, hogy az isteni parancsok munkára és önmegíagadásra köteleznek bennünket; s csak a lelkiismeretesen dolgozó, áldozaírakész s önzetlen hazafiságtól várhatjuk magyar sorsunk jobbra fordulását. 8. Ünnepek. Az iskola a jövőt építgeti, de mert ez a jövő egy örökkévaló múlton épül fel s tőle el nem szakítható: nevelő-oktató munkánkban nem hagyhattuk figyelmen kívül a múltnak azon mozzanatait, amelyek nemcsak a kegyelet és hála soha meg nem szűnő élését követelik, de arra is alkalmasak, hogy rájok emlékeztetéssel fiaink lelkét az emberi és nemzeti ideálok felé fordítsuk, s a múlt eseményeinek felemelő eszméivel és lelkesítő érzéseivel jobbá, tisztábbá, emelkedettebbé tegyük. S mert a történelem szüntelen ismétli magát az élet csodálatos fejlődése és káprázatos változásai ellenére is, bizonyságául annak, hogy vannak örök eszmék és érzések, amelyek az emberiséget földi útján vezetik és hevítik, a múlt nemcsak lelkesítőnk lehet a jelenben, de tanítónk is a jövőre. Ezért kell a munka napjai közé múltat idéző ünnepnapokat is beiktatni. A munkamegindítás Veni Sancfé-va\, s a munkazárás ledeum- mal nálunk mindig ünnep. E két nagy iskolai dátum között ez évben még a következő jeles alkalmakkor hangoltuk lelkünket ünnepi érzésre : Szept. 27-én az intézet kegyurának, Werner Adolf dr. zirci apátúrnak, nevenapján ünnepi szentmise felajánlásába foglaltuk nagy feladatokat kitűző s megvalósító, gondviselésszerű életét. — Okt. 2-án a Ciszterci Rend generális apátjának, Janssens Ferenc úrnak tiszteletére énekes-zenés házi ünnepséget rendeztünk. Az üdvözlő beszédet latinul Mester István VIII., a francia szavalatot Fejér Gyula VII. o. t. mondotta. — Okt. 6-án az aradi vértanúk lelkiüdvéérf gyászmisét mutattunk be s emlékükkel az Önképzőkör által rendezett bensőséges ünnepségen erősítettük önfeláldozásra hivatott magyarságunkat. — Okt. 13-án a felsőbb osztályi tanulókkal az intézet képviseletében jelen voltunk a házi honvédgyalogezred által rendezett Dobó Isfván-iinnep- ségen. — Nov. 1-én, a temetők ünnepén, a hősi halottaknak, Eger nagy írójának, Gárdonyi Gézának s az intézet elhúnyt jótevőinek és tanárainak sírjához kalauzoltuk el diákjaink lelkét és cserkész-dísz- őrséggel adtunk kifejezést élő kegyeletünknek. — Nov. 2-án összes
