Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
A KÉTEZER ÉVES KÖLTŐ. I. Régi igazság, hogy minden korszak a letűnt századok, ezredek kiküzdött eredményeire épít irodalomban, művészetben, bölcseletben, technikában egyaránt, úgyhogy még a legnagyobb lángelme is rászorul a múltak örökségére. Már Aiskhylos bevallotta, hogy az ő szomorújátékai csak morzsák Homeros gazdag asztaláról. Ezért játszik oly nagy szerepet a kezdődő s fejletlen irodalmakban a kölcsönzés és utánzás. A XVIII. század második felében lassan, de hatékonyan szivárgott be hozzánk az idegen szellem.1 A külföldieskedés először a fő- rangúakat nyerte meg, majd ezektől átszivárgóit a középosztályba. II. József erőszakos intézkedései azonban a nemzeti életet felvillanyozták. A nemzet kezdett figyelni s hallgatni költőire. A költők pedig megértették a nemzettel, hogy nemzeti létünket csak a nemzeti nyelv és irodalom felvirágoztatásával lehet megmenteni. A magyar irodalmi újjászületés három ízlésváltozafa — a deákosok, franciások s a népies irány hívei — örvendetesen jelzik a nemzetiség ébredését. Hazafiság és költészet csakhamar egy nevezőre jutnak, ahol egymást támogatják, védik, majd fejlesztik és virágzásra segítik. Bessenyeit, Barótif, Dugonicsot egyaránt a hazafiság lelkesítette, ámbár irodalmi munkásságot más-más téren fejtettek ki. A három irány közül az ó-klasszikus vagy deákos fellelkesülve a régi római klasszikusok szépségein, a magyar nyelv „csinosítására“ Róma klasszikusait akarta felhasználni. A deákos iskola mintaképe, középpontja és szellemi mentora Horatius, főleg annak ódái és epis- tolái. Igaz ugyan, hogy egyes tagjain Vergilius, Ovidius, Catullus és Propertius hatása is meglátszik, de ezek hatása Horafiuséval összemérve oly elenyészően csekély, hogy a magyar klasszicizmus volfa- képen Horafianizmus. Találóan mondja Wirth Horatius hatásáról a magyar irodalomra: Ha egyebet nem eredményezett volna, mint azt, 1 V. ö. Fejér Adorján, Horatius hatásának nyomai a magyar klasszikus kor költészetében. Bajai főgimn. Értesítő, 1890.
