Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
34 látói, mert annak megokolt és őszinte megvallása meghallgatásra talál, s a tanításon jelenlétei csak kisebbíteni fogja azt a hiányt, amelyet a távoliét szükségképen nagyobbít. Az iskolában történt apróbb baleseteknél, amelyek félezer gyermek között a legéberebb felügyelet mellett is elkerülhetetlenek, az intézeti patika felhasználásával erre beokfatoít tanulók teljesítettek dicséretes szolgálatot. Haláleset nem volt az intézetben. Az iskolaorvos szokásos teendőit Szilágyi József dr. városi t. vezetőorvos űr végezte. 6. Kirándulások. A nevelés-oktatás olyan praktikus iskolájának tekintjük a kirándulásokat, amelyben a kellemes a hasznossal együtt jár. A diákok, amikor az idejük eljön, nagy kedvvel és örömmel készülnek rájok, mi pedig minden kirándulást a nevelés hármas feladatának, a testi, értelmi és erkölcsi célnak szolgálatába iparkodunk beállítani. Ami az elsőt illeti, elég csak a módra hivatkoznunk, ahogyan a kirándulások végbemennek. A közelebbiek rendszerint a turisztika örömeivel és fáradságával, de a távoliakban sem maradnak el ezek, ha nagyobb részükben közlekedési eszközök segítenek is a célhoz. — Az értelmi hasznok igen sokfélék lehetnek. Először is, mert a kirándulások az iskolai tanulmányokkal mindig kapcsolatosak, az elméleti ismereteket gyakorlati megvalósításokban láttatják s az elvonfakat konkretizálják; aztán olyan új ismereteket is nyújthatnak, amelyek az iskolába nem férnek be, mert itt rájuk idő nem jut. Vidékek és tájak szemlélete, ember- és népismeret sajátos külső és belső karakterében, gazdasági vagy ipari tevékenykedésben; földrajzi, geológiai, történelmi, művelődés- és művészettörténeti s esztétikai élmények stb. mind a sokoldalúan művelt léleknek tartalmi elemei, amelyeket befogadásra a jó és hasznos kirándulások szinte kínálnak a tanulékony léleknek. Végül erkölcsi nevelés szempontjából is igen gyümölcsözők lehetnek az örömek és lemondások, az élvezetek és nélkülözések próbatüzében; erősíthetik a honszeretetet s felkelthetik a nemzeti kegyelet érzéseit a szülőföld szépségeinek és történelmileg nevezetes helyeinek szemléltetésével; egyéni, szülőföldi és faji önérzetet ébreszthetnek az idegen szokások, erkölcsök és életviszonyok megismertetésével; becsületérzésre és tisztességre nevelhetnek az idegenek iránt való szerény és udvarias magatartás gyakorlásában, s végül erőkifejtésre kényszeríthetnek az egyes napokra kitűzött úticélok elérésének lankadás, csüggedés nélkül való akarásában. Ezen sok haszon általános értékesítésében ezévben egy különösebb eszme fogta meg a lelkünket s arra ösztönzött bennünket, hogy olyan területre vigyük el gyermekeinket, amely ezeréves háborítatlan birtoklás után most nem a miénk. Ezt a gondolatot az a fájdalmas valóság adta, hogy a mai nemzedék már csak könyvből tanulja és
