Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933

56

dot ad a püspöki tulajdonjog elismertetése a városra nézve, a várral úgy sem tudna mit kezdeni, hiszen a kincstár is hamar belátja, hogy fenntartása óriási összegeket igényel, viszont ily óriási terjedelmű várnak az ország belterületén semmi létjogosultsága sincs. A budai katonai főparancsnokság el is rendeli a külső vár lebontását. Dumondt francia származású hadmérnök végzi el a rombolást 70 aknával; 1702 jul. 1-én robban fel közülük az utolsó; a romok építésre használható kőanyagát a jezsuiták szerzik meg iskolaépítésre, a telkeket a kincstár adományozza betelepedő német iparosoknak. Ugyanekkor az egri püspökségtől kér az üres kincstár támogatást a belső vár javítására. (Lásd a 10. rajzot.)

Ekkor kapcsolódik bele a dinasztia spanyol-örökösödési-háború- jába II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Gróf Zinzendorf Ferdinánd Eger katonai parancsnoka 1704 nov. 9-én a német és rác lakossággal együtt a kurucok elől a városból a várba szorul. Az ostromot Bercsényi serege kezdi és maga Rákóczi folytatja márc. 9-én 18 ostrom- ágyúval. A várban a polgári elemmel együtt mintegy 4000 lélek szorong, a bombázás elől a kazamatákban lakik. A várnak sem elegendő élelme sem ivóvize nincs, így a császáriak elfogadják ápr. 17-én Forgách Simon kurucezredes méltányos békefeltételeit; amennyiben nyolc hónapon belül a vár császári felmentésben nem részesülne, a várőrség átadja a várat és fegyveresen elvonul. így is történt 1705 jan. 2-án.

Az egész kurucmozgalom alatt Eger a fejedelem főhadiszállása, természetes, hogy a várat is erődíííeti De Reviere János francia hadmérnökével ; ekkor épül az a hatalmas szabálytalan, sokszögű, belsőbástya (cavalliero), amelynek későbbi felrobbantásából keletkezett a mai Kálvária-domb.

Amikor pedig lehanyaílik a felkelés csillaga, a fejedelem utolsó reménysége Eger vára; 1710-ben élelemmel bőven elláttatja Egert is, Szolnokot is, úgy reméli: e két vár meg fogja tartani az ő ügyének Tiszántúlt is legalább a következő év tavaszáig, amíg ő külföldi segítséggel újra kezdheti a harcot. Csajághy brigadéros azonban októberben feladja Szolnokot, mert 3000 kuruc-lovasa kereket oldott, Eger osfromzár alá kerül és dec. 1-én megadja magát.

Ismét kincstári uralom következik. Gróf Zinzendorf Ferdinánd átveszi a parancsnokságot, hitelesíti a várnak 1704-ben felvett térképét.

A császári ármádia semmi kegyelettel sincs az egri vár iránt, ásnak, keresnek, kutatnak kincsek után, így történik három kincskereső katona légberöpülése is egy régi puskaporraktár miatt. A vár sorsa ettől kezdve lassú pusztulás. Néha-néha találkozunk egy-egy javaslattal, amelyik a vár modernizálását vagy legalább a katonai épületek