Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
26 bástya előtt épült kerek formában a Föld-bástya, cölöpszerkezete be is volt „tapasztva“, innen indult egy keskeny kőfal az északi palotasor előtt a Sándor-bástyáig, e mögött még „sövén-palánk“ védte a paloták külső falát. A Sándor-bástyánál kezdődött a Perényi-idők széles és magas palánkja a belső vár egész keleti oldalán a Szentélybástyáig s tovább délre a „szegeiet“-ig. A szegeiéitől vissza a Varkoch- kapuig nem épült belső palánk, de megvastagították az alacsonyabbra vett gótikus falakat. Tinódi minden állítását pontosan igazolja a vár 1568-as térképe, ahonnan Dobó-várának részeit Tinódi előadása és egykorú jelentések alapján, az utána történt építkezésektől pontosan meg lehet különböztetni. A külső vár építését is tökéletesen ismerjük. Ebben is épült belső egységes palánkmű, 3. számú térképünk is feltünteti a Tinódi emlegette „gyakor-bástyák“-kal együtt. A külső és belső várat egymástól széles és mély árok választotta el s ezt hidalta át a ma Sötét-kapunak nevezett „emelcsös-kapu“ hídja. A külső vár régi kőfalának keleti sarkain volt csak két kis kerek bástya, igazában csak torony, mindkettőt Tinódi szerint Bebek Imre építette, ezek közül az északi kapta az ostrom alatt itt hősi halált halt vitéz borsodi hadnagytól a „Bolyky-bástya“ nevet. A délre nyíló ó-kapu-tornyon belül is volt palánkmű és árok a palánk és falak között. A külső várnak kívül is volt árokja, a belsőnek nem, a belső vár t. i. magasan emelkedik a város fölé és meredeken, mert Dobó a sziklákat mesterségesen meredekre vágatta, a külső vár azonban valósággal felkúszik a keleti magasabb dombra, a vár egyetlen sebezhető pontjára. Innen az ellenség kényelmesen beláthatott és lőhetett volna a külső várba is, a belsőbe is, ha Dobóék nem építik ezt a sok takaró és védő pa- lánkot. Öt teljes esztendő ez építőmunkáját a számadáskönyvek részletezik. A király küldött Bécsből kiváló olasz és német építészeket. A kőművesek élén Kiéber Mihály mester dolgozik 12 segéddel, 1549—50 telén a nagy hideg miatt nem dolgozhattak, erre az időre nem is kaptak fizetést, de ponasszal fordultak Bécsbe a kancellár egri püspökhöz, aki felfogadta őket, ennek rendeletére utólag ki kellett fizetni számukra 96 forintot. Az olasz kőfaragók és kőmívesek vezetője ugyanekkor magister Joannes Maria, őket másfél hónapon át Szolnokon is dolgoztatják. Mindketten havi 12 forint fizetést kapnak. Szerepelnek magyar kőfejtők és kőmívesek is, de csak mint segédmunkások, egész havi fizetésük nem tesz ki 3 f.-ot. A munkavezetők és szakmunkások, még a pallér (seu demonstrator: ellenőrépítész) és az ácsok is mind idegenek.85 Kívülük dolgozik az egész környék magyar népe is robotmunkában falvanként beosztva egy-egy hétig; fát, meszef, követ, agyagot hordanak kocsival és kézierővel, az asszony- és gyerek-nép tapossa a palánk agyagját, sározza cölöp- és gerenda-kötéseit; 1551-ben
