Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
22 juthat be, mert Ferdinánd-párfi, ennek hatalma pedig megszűnik Szarvaskőnél, ezt is kénytelen a püspök elzálogosítani az erőszakos Horváth Ferencnek. Az egyházi vagyont ez az önző korszak úgyis csak szabad prédának tekintette, s Ferdinánd király ép oly tehetetlen híveinek kapzsiságával szemben, mint János király. Nyoma van annak is, hogy maga a hírhedt renegát-kalandor: Gritti Lajos is szemet vetett az egri püspökségre s nem áíallotfa a „választott egri püspök“ címet^ is felvenni,61 majd pedig öccsét: Gritti Antalt hozta Egerbe püspöknek.62 Az egyházi vagyon e világi bitorlóival szemben a királyok tehetetlenek, sőt a polgárháborúban elpusztult birtokok kárpótlásául, meg híveik jutalmazására ők maguk adományozzák az egyházi javakat. Súlyosbító körülmény Eger és vidékének teljes pusztulására az is, hogy a két király seregeiben a legszedett-vedeftebb zsoldos-népség pusztít, nevezetesen Ferdinánd pártján spanyol, vallon, osztrák, hor- vát-hadak, János pártján lengyel és török marfalócok. Ezek a saját királyuk hűségén álló lakosságot ép úgy nyomorgatják, mint az ellenkirály alattvalóit. Egy király különböző nemzetiségű katonái között is sok a harc; pl. a bécsi nuntius jelentéséből tudjuk, hogy 1542 tavaszán a portyáról visszatérő magyar helyőrség kardélre hány 200 olaszt, mert zsoldjuk elmaradása miatt raboltak a városban.63 Az egykorú levelekből a lakosság pokoli szenvedése rajzolódik elénk. Valamicskét javulnak az állapotok, mikor Szalaházy püspök 1536 márc. 11-e előtt meghal. János király hűséges diplomatáját: Frangepán Ferencet jutalmazza az az egri püsgökséggel, míg Ferdinánd világi embernek: Pe~ rényi Ferencnek adományozza azt, ahogy a váci püspökséget 1540-ben Perényi Péternek adta.64 János király halála a mérleget ismét Ferdinánd javára billenti, nemcsak Frangepán püspök csatlakozik hozzá a váradi béke szellemében, de még Perényi Péter, a királyságot ambicionáló hatalmas oligarcha is újra hűséget esküszik neki. Ferdinánd most kísérletet tesz Buda elfoglalására, de Szolimán szultán serege Budát felmenti az ostromzár alól és abból a gyermek János Zsigmondot híveivel együtt kiteszi. Az ország szívének e váratlan török kézre jutása megdöbbenti mindkét pártot, hiszen nyitva az út a török hódítás számára; Buda elestével az Egerváráig terjedő egész terület védheíetlen, sőt Eger is veszélyben. Frangepán püspök ekkoriban a német császárnál jár birodalmi segítség ügyében, így Felsőmagyarország kulcsa — a tulajdonos távollétében — gazdátlan. Jó ürügy ez a közben kancellárrá és főkapitánnyá kinevezett Perényi Péternek Eger vára megszállására. Sógora: Thurzó Elek kincstartó és országbíró megkísérli az egri várfoglalás megokolását Ferdinánd előtt is, az országgyűlés előtt is, de Perényi az összeesküvés komoly gyanújába kerül s Ferdinánd 1542 okt. 10-én fogságba veti. Egert azonban a Perényi család hűséges embere: Var-
