Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933

55

szeköttetést Buda felé, de sikertelenül, Buda falait javában törik az ostromágyúk. Elesik Hatvan és szepí. 2-án Buda, az egyesült seregek Eszék alatt nyomulnak a Balkán felé. Eger már csak mohamedán sziget a keresztény tengerben, körülötte az ostromzár állandóan szorul mind kisebb területre, 1687 októberében Szarvaskő, Sírok és Cserép elővárak is megadják magukat. A fővezéreket a formális ostrom helyett, amelyhez ostromágyúk kellettek volna, a kiéheztetés lassú, de biztos módszerét választja. D’Oria János őrgróf — a bajor választó- fejedelem tábornoka — parancsnokol az alig 10,000 főnyi seregnek, amelynek majd felét magyar hajdúk és huszárok teszik Koháry István vezérlete alatt, hozzászámítva a pufnoki, ajnácskői idevezényelt magyar várőrséget is. Elég gyenge erő egy 4000 főnyi vitéz törökséggel szemben, nem számítva a város lakosságát. Ép ezért D’Oria még aratás előtt felégetteti az Eger körüli földeket s seregét szétosztva, az útvonalakat és a sztratégiai pontokat szállja meg. A táborhelyek és őrségek sáncokkal erődített könnyen védhető pontok a török ágyúk lőtá- volságán kívül. D’Oria tábora a várostól délre, Koháryé nyugatra épült. Az egri törökség a végsőkig tartja magát, közben számos vakmerő és véres kitöréssel kellemetlenkedik a támadóknak. Egy ily kitörésnél éri a halál júl. 22-én a szóláti völgyben a hős Osman basát: Eger parancsnokát s ugyanezen alkalommal lövik bénává gróf Koháry István jobb karját. Megérkezik Caraffa serege is. Dec. elején a kiéheztetett törökség megkezdi az alkudozást. Az előzetes megállapodás értelmében a várat — leltár mellett — sértetlenül, továbbá a várost, át kell adniok, viszont teljes fegyverzettel és minden vagyonukkal békén elvonulnak, fedezetet és élelmezést kapnak Temesvárig; a lakosság velük távozhat, de az ittmaradni óhajtók ingatlan és ingó vagyonúkban háborítatlanul maradnak. Tisztességes feltételek ezek, dec. 7-én Pozsonyban felsőbb jóváhagyást nyernek s a vári leltár felvétele után dec. 17-én kivonul a 4000 főnyi törökség 300 szekér podgyásszal; Nagyváradig 400 lovas gondoskodik biztonságukról. Dec. 18-án tartja meg a tábor jezsuita lelkésze a „Tedeum“~ot a mai székesegyház helyén állott török imaháznak szolgáló néhai Szent Mihály templomban107).

9. A rombolás útján (1687—1826).

Eger vára, miként a város is, 1687-től kezdve — mint katonai új szerzemény — kincstári kezelés alá kerül, még pedig sértetlen és használható állapotban, mert a török nem tisztán a várat, hanem a falakkal bástyákkal megerődített várost védelmezte. Ez az oka annak, hogy még a török időkben kezd beépülni a belső vár város felőli oldala várbeli török tisztek családi házaival. A tulajdonjog a vár felett az egri püspököt illetné, Fenessy Györgynek azonban eleinte elég gon-