Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
42 évek alatt. Ez a kiépítés a fontosabb egységeknél — ha olcsón lehetett jó építőkőhöz jutni — kőépítkezéssel történt. A könnyen pusztuló és állandó javítást igénylő palánkváraknak maradandó-jellegű kővárakká való átépítésére évtizedek munkája és temérdek pénz kellett. Egerben a kőépítkezésf a róla elnevezett bástyánál még Dobó kezdte, az 1552-es ostrom után szintén köböl építik fel az új bástyákat. A Haditanács úgy látja, hogy az egész egri vár elavult, egyre- másra küldi Egerbe legkiválóbb várszakérfőit új tervek készítésére. Ezért jött Egerbe 1568 febr. 26-án Pietro Ferabosco, felvette a vár alaprajzát s javaslataival felküldte Bécsbe. A Haditanács Ferabosco-n kívül Charlo Theti-f, Olaszország egyik legkiválóbbnak ismert szaktekintélyét is megkérdezi az egri várra vonatkozólag s aztán Octavio Baldigara-f, kora egyik lángeszű vártervezőjét küldi Egerbe 1569 tavaszán. A Haditanács tagjai közül ez időben várépítésben szaktekintély Poppendorf Ferenc és gróf Salm Miklós Ferenc. Együtt készítenek egy tervet, ebből Poppendorf-nak egy önálló terve sarjad ki. Erre Baldigara feszi meg észrevételeit s az eddigi tervek helyett újat terjeszt fel. („A“ terv.) A Haditanács a külső várra vonatkozólag neki ad igazat, meg is bízza a terv megvalósításával, arról azonban, hogy hogyan kapcsolódjék a külső vár a belsőhöz s milyen mértékű legyen a belső vár átalakítása, még 1572-ben is tárgyal a Haditanács Baldiga- raval. E kérdésben Baldigaranak u. n. „C‘‘ részlet terve nyeri meg a jóváhagyást. Baldigara Bécsben választja ki a munkatervezőkef, szerződteti az egri építésre Lobersee (Falubreso) Jakab és Da Ponfo Bertalan építőmestereket, utóbbinak segédje, majd utódja Stella Kristóf.100 E sok tervezésnek kettős oka van: az egyik a közeli keleti magaslat okozta védelmi nehézség, amely már az 1552-es ostromnál oly sok baj forrása, a másik pedig a pénzkérdés. Az egri vár bármelyik terve horribilis pénzt kívánt, az eddig ráfordított püspöki harmad (maximálisan 15.000 forint) erre sehogysem elég. Előteremtésére négy vármegye hadiadóját, a Pestig terjedő hódoltság minden behajtható robotváltságát és az egri káptalan jövedelmeinek jelentékeny részét igénybeveszik, a Magyar Kamarától kiutalt évi 4—5000 forinton kívül. E sokféle forrásból szándékolt építési költség behajtása, elszámolása maga is szörnyű munka, nem is folyik be a papiroson kivetett összeg mindig, a maga idejében pedig sohasem. Baldigara ismételten újabb és újabb gyakorlati javaslatokkal ostromolja a Haditanácsot, mert a fizetésbeli késedelmeket a munkások nem bírják és elszökdösnek; pedig minden intézkedésében takarékosságra törekszik, majd mindegyik javaslatában ott szerepel ez a kitétel: „igen kevés költséggel“, vagy a „Kamara újabb költsége nélkül“ így és így lehetne siettetni az egri építkezést,
