Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
18 kosodni, hogy tetejükön tág tér legyen mozsarak, ágyúk és lőszer elhelyezésére. Analógiával a mai határokon belül nem rendelkezünk, sőt egykori délvidéki végváraink sem jó analógiák, mert nagyobbrészt palánkok, fából épültek még a tornyaik is.47 Annál inkább kereshetünk hasonlóságot a Mátyás király által átalakított és újonnan épített sziléziai váraknál, amilyen pl. Boroszló, vagy az egrivel megegyező fekvésű és nagyságú Gröditzburg.48 Itt a sarokfornyok mind négy- vagy többszögletűek, tágasak, ágyúk felállítására alkalmasak. Maga a vár belső és külső részből áll s csaknem teljes egészében Mátyás király építtette 1473-tól kezdve; a lovagterem zárókövén most is ott látható a négyes osztású országcímer, a középső szívpajzsban a Hunyadiház hollójával. Mátyás király korában kezdődik nálunk az olasz hadiépífészet megbecsülése. Névleg ismerjük közülük Chimenfi Camiciá-t, a bolognai Arisfotele Fioravanfé-t és budai tevékenységéről Benedetto da Maiano-t. De Hippolit is szerződtetett egyet 1492-ben: Baccio Cellini-t.49 Bakócz idejében a vár kőmívese: Kele Máté, segédje Benedek mester, tevékenysége javításokra szorítkozik: a palota tetejét, az ablakokat, kályhákat meg a várfokokat javítja, végzett munkájáért az 1493-as számadás 62 forintot fizet ki; 1494-ben pedig a íemplomjavííásérí 620 forintot, de részletezve csak a következők vannak: a kőfaragóknak vörös kövek (lapides rubeas) vágásáért 1 forint, az ereszcsatorna javítása a tetőn és a két torony között 3 f.; még Maday Péter pallér- mester kap 45 forintot a templom tetejére állított nagy kőkereszt kifaragásáérf, sarokkövek javításáért és a püspöki palotából a templom felé nyíló ajtóért. Ugyanebben az időben két puskamestere is van a várnak, az állandó katonaság pedig 148 lovas- és 38 gyalogosból áll, meg 17 tagú trombitás és dobos zenekarból. Hippolit egri számadáskönyveiben csak bizonyos Pál kőfaragó szerepel kisebb javításokkal.50 E fénykor építkezéseinek tanúi azok az élénkszínű festett fal- és kő-töredékek, amelyeket az egri vármúzeum őriz. Az egri vár 1508-as inventáriumában két olyan toronyról olvasunk, ahol 2—2 ágyú van elhelyezve: az egyik kovácsok tornya a nagy kapu mellett, (e tipikus félkör-későgót torony alapfalait az ásatások felfedték), a másik a tömlöcforony, az északnyugati kapu mellett. Találunk egy ágyút a Szt. Péter-femplomnál, lévén ott egy kis fa ajtó, védelmére pedig a kis kerek bástya, továbbá a nagy kapun belül, Szt. Kereszt házánál áll egy nagy ágyú és egy tarack az ácsok házánál. A tarackok lövedéke kőgolyó, amint ezt Szarvaskő leltára mutatja. Az ágyúkon kívül találunk a fegyverjegyzékben 55 hajítógépet (ballista), kettő közülük igen nagy, és 15 „thekerwen“-t (számszeríj). Az íjak száma azonban csak 33 s ezzel szemben „zakalos“- puska 303, kisebb kaliberű 52. A tarackok száma: 17. Tudjuk, hogy
