Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933

15

templomerődökbe, adóztatnak és hódítanak. A német birodalom és Zsigmond király hadai ismételten vereséget szenvednek e fanatikus zsebrákokfól s Zsigmond utóda: Albert király halálával meginduló trónviszály lehetővé feszi számukra, hogy állást foglaljanak az özvegy királyné oldalán a gyermek László mellett, a nemzet többsége által törvényesen megválasztott I. Ulászló ellen. Felsőmagyarországi garázdálkodásuk így törvényes színezetet és Habsburg-támogatást nyer. Ellenfeleik viszont Ulászló készséges támogatói, így a Rozgonyi-család is, amely két kiváló püspököt is ad Egernek: Pétert (1425—1438) és Simont (1440—1444). így lesz Eger vára a husziták ellen az ország végvára és a husziták elleni hadműveletek támpontja. Az egri püspök felvidéki birtokai és jövedelmei, már a huszitabetörés elején a rablók kezébe jutnak, érthető tehát az egri püspökök állandó harckészsége a Felvidék e zsarolói ellen.28

Eger hadbaszállásáról a husziták ellen először 1424-ben értesülünk, majd erőteljesebb akcióról 1443-ban.29 Utóbbit siettette a kassai rablóvezérnek: Talafuznak rajtaütése Eger városán 1442 április 1-én, húsvét napján.30 Maradandó eredménye azonban e harcoknak nincs, sőt Hunyadi 1451-es hadjáratában Hédervári László egri püspök is cseh fogságba esik. Másféléves rabságáért 1460—61-ben fizet meg, amikor Mátyás király hadseregében részt vesz Felsőmagyarország végleges megtisztításában. E harcok alkalmából Hunyadi 1447. július 8-án, Mátyás király pedig 1460 július 17-én, 1461 szeptember 6—12 között, majd 1467 augusztus 9-én és 1468 március 7—10-e között időzött Egerben.31 Az egri vár katonasága mindeme küzdelmekben kivette a részét, maga a vár azonban ostromot nem látott, sokkal erősebb lévén, hogysem a husziták vívására mertek volna gondolni.

3. A renaissance vár (1450—1526).

A XV-ik század közepével kezdődik Eger várának fénykora. Püspökei részint előkelő családok tanult sarjai, részint világot látott diplomaták, részint humanista művészetpártolók. Köztük Bekensloer János (1468—1474) sziléziai diplomata, Mátyás király egyik tanácsadója; utódja a ferences Rangoni Gábor (1475—1486) a király állandó olasz- országi követe, majd bíboros; Dóczy Orbán (1486—1492) a művészetek nagy pártfogója, egyúttal Bécs püspöke; Bakócz Tamás (1493—1497) a későbbi bíboros és pápajelölt és Esíe-i Hippolit (1498—1520), Mátyás király sógora, akit az országgyűlés mondat le az esztergomi érsekségről és kárpótol az egri püspökséggel.

A renaissance-ízlés fényűző pompás világa fejlődésnek indítja a város iparát és kereskedelmét. Eger földesúri város, urai az egri püspökök, akik a szabad királyi városok mintájára adott kivált-