Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
12 a középkori székesegyházra vonatkozólag hozott is. Kora-középkorinak kell vélnünk a templom északnyugati tornyától északra jelzett kerek épületet is, mert csak ekkor voltak használatosak a templomok mellett külön keresztelő kápolnák, a kerek alaprajz ilyesmit gyaníttat velünk.21 A rekonstrukciós kísérletnél Villard de Honnecourt XIII-ik századi picardai híres építőmester vázlatkönyvét is tekintetbe vettük, mint az egyetlen egykorú forrást a középkori várépítés terveire vonatkozólag; róla tudjuk, hogy Magyarországon járt királyi hívásra közvetlen a tatárjárás után,22 és nemcsak templom-, de várépítésnél is foglalkoztatták. A középkor maradandó alkotásainak megépítésére idő kellett, egy-egy femplomépítés is betölt egy emberöltőt, a fejlődő ízlés is megkívánja a magáét; főpapjaink építtető tevékenységére legjobb példa a várbeli székesegyház, ahol majd minden püspök életére esik egy építkezés, átalakítás, kápolnaépítés, oltáremelés, vagy legalább ékífés, díszítés. Az egri vár sem maradhatott abban az elsődleges formában, ahogyan azt építtetni kezdte Lambert püspök (1242—1275). Bizonyára találtak rajta építeni, erődíteni, vagy díszíteni valót utódai: II. András (1275—1305), II. Márton (1306—1311), de különösen Csanád (1322— 1330), akiről már Ipolyi kimutatta esztergomi érsek korában történt nagyarányú templom- és várépítkezéseit.23 Az Anjou-királyok alatti fejlett hűbérrendszer és lovagi gondolkozás az egyház fejeitől is megkövetelte háborúban a hadi kötelezettséget, békében a fényt és pompát. Mindezekre vonatkozólag azonban adatokkal nem rendelkezünk, Eger várát ellenséges támadás nem éri, a krónikásoknak nincs mit feljegyezniük róla. Néhány királyi oklevél keltezése szól csak Eger környéki királyi tartózkodásokról, nagyobbrészt vadászatokkal kapcsolatban. így tudjuk, hogy Nagy Lajos Budáról jövet Maklárott tartózkodott 1362. október 17-én Diósgyőr felé való útjában,24 1378-ban pedig Szilvásváradon vadászott.25 Zsigmond király még gyakrabban megfordul Eger vidékén, először 1412 május 6—8-án, majd 1423 június 26-án, azután 1426. április 24-én, 1429 március 6—7-én, végül 1437 július 30-án, Ulászló pedig 1440 május 14—17-e közt.26 Eger ebben az időben már befejezett erős vár, ezt mutatja nemcsak az, hogy vendégül láthatta a magyar királyt és kíséretét, hanem főleg az, hogy Lu~ dányi Tamás egri püspök (1401—1404 és másodszor 1421—1424) a várban évekig kitarthatott Nápolyi László oldalán Zsigmond király ellen.27 Megnőtt Eger várának fontossága a huszita betöréskor. A kon- stanzi zsinat elmarasztalása folytán máglyahalálra ítélt Húsz János követői vad dühvei vetik magukat Zsigmond országaira, többek közt Felsőmagyarországra is. Céljuk eleinte a rombolás, fosztogatás, főleg az egyházi vagyon pusztítása, majd befészkelik magukat várakba,