Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
29 színbe; völgyének keresztmetszete V alakú. E puha, lágy képződményekben könnyű volt a folyó vájómunkája; csak a szarvaskői diabáz fömzsök állította nagyobb feladat elé. Ezt gyönyörű szurdokban töri át, melynek festőiességét fokozza a diabáz sziklatetőn álló szarvaskői várrom, mely hajdan Eger előváraként szerepelt. Oly szűk ez a szurdok, hogy jó kocsiútnak úgy kellett helyet robbantani a várral szemközti diabáz fekete tömegéből. Az eger—pufnoki vasút pedig kénytelen alagútban továbbhaladni. A völgylejtők itt igen meredekek, az erdők fái is alig tudnak megkapaszkodni. A csúszós kőfolyások miatt, nem számítva a meredekséget — nehéz itt a járás. A folyó itt még felsőszakasz-jellegű, végig a szarvaskői völgyön. Amint Felnémet felett kilép a hegyek közül, felveszi jobbfelől az Almár-patak, Felnémet község alatt pedig balról a Tárkányi-patak vizét. A Berva-pafak a Tárkányinak adja le vizét, nem közvetlenül az Eger-pataknak, mert itt remek pleisztocén kavicsterrasz állja nyugat felé útját, melynek alsó nyúlványán épült Felnémet községnek a templomtól keletre eső része. Amint kilép Felnémetnél a Bükk-hegységből, szarmata és a pannóniai-pontusi lágyabb réteg csoportja közé kerül. A völgyét kiszélesíti és kanyarogni kezd s völgysíkját ártéri üledékkel borítja be, a völgylejtők lankásabbá lesznek. Az Eger-patak vízgyűjtő területe Eger város felett a Tarkő és Odorhegy vonalánál nyugatra eső Bükk és a harmadkori medence Bélapátfalva körüli része, mely utóbbi vizet kevésbbé áteresztő rétegekből áll. Ez a körülmény, valamint az egész vízgyűjtő területen lévő meredek lejtőségek erősen befolyásolják a patak vízjárását. Azonkívül majdnem Eger városáig terjedő felsőszakaszon igen nagy a patak esése, 25 km távolságon majdnem 160 m. Azért a nyáron néha lezúduló felhőszakadások oly nagy víztömeget döntenek a mederbe, hogy az hirtelen nem tudja levezetni, és kiáradván katasztrofális károkat okoz. Megjegyezzük, hogy a török idő óta pusztító árvizek, melyekről feljegyzéseink vannak, mind ilyen eredetűek, nem pedig hirtelen beálló hóolvadás következményei. Ilyenkor a normálisan másodpercenként 172 köbméter lefolyó víz hetvenszeresére is felszaporodott, 100—130 köbmétert is kitett. Ez a roppant víztömeg az összeszűkült völgysíkon fekvő Belvároson rohant keresztül, borzasztó rombolást okozva. Lássuk ezek után a nagy árvizek lefolyását. Mi csak a nagy károkat okozó vízáradásokról emlékezünk meg, ezekből is kijutott Egernek elégszer, átlag minden negyedszázadban, bizonyára így volt a helyzet a törökök előtt is, csak nem tudunk róluk. Az 1757. július 4-i patak- kiáradás oly vészthozó volt, amilyen csapás emberemlékezet óta nem érte Egert. A patak forrásvidékén Bekölce község határában felhőszakadás történt, mely aztán jégesős-vihar formájában végigvonult a folyóvölgyön délkeletre s az Eged hegyoldalán lévő szőlőket tette tönkre.
