Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
24 hajdúktól kapta elnevezését; a tisztviselők villasorán, a Kisfaludy-uícán át vezet fel reá az út. A város legegészségesebb része, remek kilátással az alant elterülő Belvárosra és a szemközti Bükkre. A Felnémefi városnegyed a Rác-kaputól északra terül el s lenyúlik egészen a patakig. Magábanfoglalja a vízmosásban épült Szálát is. A Töviskés eróziós völgyének folytatása ez. A Szala-árokban a víz feltáró munkája révén felszínre jut itt is a riolittufa, hosszú pincesor mélyül itt bele. Elvétve még lakják is a cigányok e dohos, nedves, egészségtelen üregeket. A Rákóczi-útig lenyúló terraszmagaslaton helyezkedik el, s csak a Rákóczi-útnak a patak felé eső házsor-telkei vannak az ártéren. Ezen az| utcán jött be Egerbe kíséretével II. Rákóczi Ferenc, kit a Ráckapunál a város földesura, Telekesy püspök fogadott (1705.). Népiesen Rác-hóstyának is mondják ezt a városrészt, mert a Belvárosnak vele határos, északi szögletén hajdan rácok laktak. Szép barokk-tornyú templomuk helyén a középkorban az ágostonrendiek Szent Miklós- temploma állott. A Szala-árok is eróziós völgy. Csak nagy esőzésekés hóolvadáskor folyik benne víz, tehát típusos aszó, akár a föntebb említett Kisvölgy és a Farkasvölgy vízmosása. Ezek szakítják meg többízben az Eger-patak jobb partjának remek terraszait. A Szala időszakos vize a Ráckapu-téren lévő híd alatt megy el s a Malomutca felett lévő telkeken átfolyva, az Eger-patakba ömlik. E városrésztől északnyugatra fekvő és szőlővel beültetett Ráchegy szintén a hajdan ittlakó rác lakosoktól nyerte elnevezését. Végül a Cifra-kapun kívül elhelyezkedő Cifra-negyed következik. Nyugaton a mesterségesen készített Malom-patak (Tárkányi-patak) medre, keleten a putnoki vasútvonal határolja. Délen lenyúlik egészen a Tetemvárig. Egy része felkapaszkodik a Cigléd oldalába, úgyhogy itt mély bevágásban megy a vonat. A Cifrakapu-utca azonban ártéren nyúlik el, és sokszor szenvedett az árvizektől. A Cifra-kapu maradt fönn legtovább a városkapuk közül, csak az 1878-i nagy árvíz után bontották le. (Breznay Imre i. m. 33. 1.) Ez a külváros legtöbbször a Sánccal együttesen szerepel, avval együtt alkot egy városnegyedet. E kapun nem ment ki jelentős útvonal, a Bükkben fekvő Felső- tárkányba lehet ezen eljutni. Az Egervár-állomásnál a Vécsey-völgyön át az Eged megkerülésével eljuthatunk a Várhegyre s onnét északkeletre tartva, a gerinc mentében a „Hosszú Som“ mellett kilyukadunk az Eger—Lillafüredi műútra. Ezt az elhagyatott, turistáktól használt útvonalat állítólag a törökök készítették mint öszvérutat, a Bükk rengetegén keresztül. A nép is Török-út néven ismeri. Városunk az újabb fejlődés révén déli irányban nyúloít meg. Az utolsó pár év alatt beépült az Érsekkert és a Sas-út közt fekvő terület, melyet népiesen „Csákó“-nak neveznek, továbbá a Sas-út és a városból kivezető Kerecsendi-út mindkét oldalon s végül a tőle keletre
