Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932

18

sokáig Rác-utca nevet viselt. A török kivonulásakor visszamaradtak a velük egy hiten levő görögökkel együtt.

Az egri püspökök az új települőknek a felszabadult Egerben nem engedik meg a templomépítésf, de ezt II. József császártól sikerült kieszközölniük. Emeltek is fent, magasan a városi ferraszon, remek helyen templomot, de bejárata a városfalon kívül volt. Ennyire felhatott a Balkánról a schizma.

A XIX. század elején a zavaros politikai állapotok miatt a gazdasági élet is megrendült. A rác kereskedők is megérzik ezt. BetelepiiAz összezsúfolt Belváros képe a Tetemvárról nézve.

lésük megakad, az ittlévők a magyarokkal összeházasodnak. Számuk egyre fogy, úgyhogy 1930-ban csak 37 görögkeleti lakott városunkban. A kereskedés pedig a keletről beözönlő zsidók kezébe megy át. Ma a rácok szép barokktornyú temploma hirdeti régi dicsőségüket.

Kuriózumként említjük meg, hogy a mostani Fájdalmas Szűzről nevezett temető a régi térképeken mint tót temető szerepel. Eszterházy püspök hozatta ide őket munkásoknak nagyszabású építkezéseihez. Ők temetkeztek ide. A társadalmi életben semmi szerepük sem volt.

Alig van ma a városban egy-két utca, amely a régi nevét mindmáig megtartotta volna. Pedig a régi utcanevek sok dolog nyitjára vezetik az embert. A körülkerített Belváros legnagyobb tere a központi fekvésű Piac-tér, amely szemben a várral, a patak jobbpartján terül el. Már a középkori Egernek vásártere ez, a hetipiacot ősidőktől