Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
11 Hatvani-utca nevet viselt, ennek folytatása a város-kapun kívül a Haívani-út, a mostani Deák Ferenc-úf. Legtöbb helyen jelzik a tulajdonos foglalkozását és vallását. A megkeresztelkedett törököket neo-christianus névvel illetik. Sok gyalogos hajdú (cameralis hajdú) szerepel a lisztán. Az újonnan megtért törökök nemcsak új keresztnevet, hanem legtöbbje új vezeték-nevet is vett fel. Szép magyar hangzású nevek: Cifra, Furulya, Fejér, Ugró, Színay, Kovács, Bosnyák, Vajas stb. A ferencrendi barátok temploma átalakított mosé a jelenlegi helyén, a templomon kívül még négy épület áll a telkükön. A várnak tovább menve, jelzi a liszía a kőhidat a patakon. Ez ma is megvan. Eger legrégibb hídja, régi neve: Barátok-hídja, még az 1878-iki nagy árvíz sem tudta ledönteni. Érdekes, hogy az iparosok nagy része német. Többek között csizmadia, cipész, kovács, kőműves, ács, rézműves, szabó, chyrurgus, mészáros, gombkötő, molnár és üveges foglalkozási ágak szerepelnek. A Maklári-utcáról (platea Maklarensis) is történik említés, mely a vártól Délkeletre, a városi terraszon helyezkedik el. A vár tövében van a „Fekete Sas“ császári vendéglő, melyet leginkább katonák látogattak. Itt egy török iskoláról is megemlékeznek. Nem volt még ez a vidék oly sűrűn beépítve, mint napjainkban, mert elhagyott, üres telkek is ismételten szerepelnek. Különben az Eger-patak határvonal a két megye közt, a jobb part Heves, a bal Borsod megye. Ma kitolódik a határ a Nagyeged-hegyen túlra, úgyhogy a város egész területe Heves megyében van. A vízfolyás mellett a volt polgári iskola helyén császári sörfőzde állott. A XVIII. században a káptalannak is volt sörfőzdéje a jelenlegi káptalani udvar telkén a fűzoltótéri hídnál. Úgy látszik, faházakat is hagytak hátra a törökök, említésük többször előfordul a lajstromban. A mostani Fő-utca akkor Hosszú-utca nevet visel, a városi terrasz lejtőjén fut majdnem ÉD-i irányban. A mai székesegyház helyén a Szent Mihály-femplomot találjuk, mellette temetőt, mindkettő árvízmentes magaslaton. A püspöki rezidencia, a plébánia-lak is itt van jelezve. Majd négy rommá dőlt ház következik, amelyek alkalmasint az ostrom alkalmával mentek tönkre. Fent a magaslaton még felemlít az összeírás 19 házat, lent pedig az utca hosszában a városháza jön. Ehhez ötödik a jezsuiták telke, rajta 5 nagyobb, 12 kisebb épülettel s moséval, mely most már templomul szolgál. Innét kezdve a Fő-utca Rác-utca nevet visel, lakóiról elnevezve. Az itt húzódó városi terrasz aljában több helyütt pincéket vájtak a riolittufába végig az utca nyugati oldalán. Görög és rác, másutt olasz kereskedők szerepelnek mint háztulajdonosok. A rácoknak már papjuk is van. Majd a mai piacra csap át az összeíró, hol a minoriták mai telkén 5 ház emelkedik török moséval. Ugyané téren a húsvágók és az elárusítók fabódéit találjuk, akárcsak manapság. Ezekhez közel a
