Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1931
6 tanulmányi rendszer tekintetében. A „career“ örökre becsukódik s egyéb járulékai tilosak lesznek. Az oktatás iránya és jellege a magyar nyelvnek s irodalomnak a középpontba állításával nemzetivé válik s az új tanterv a tanítás anyagának megválasztásában és feldolgozásának módjában a fejlődő gyermek és ifjú lélektanából indul ki s a formai képzés helyébe célul a tartalmi értékeket állítja. Az új feladatok új erőket kívántak. Ezekről az 1883-ik évi középiskolai törvény gondoskodott, amely a tanárképzést is szabályozta és a középiskolában tanítás szabadságát képesítéshez kötötte. Kassuba Domokos éppen az új fanferv életbeléptetésének évében, mint a magyar s latin nyelv és irodalomnak már képesített rendes tanára, jött át a Rend pécsi gimnáziumából, ahol kezdő tanári éveit szolgálta, az egri gimnázium tanári testületébe, amelynek élén a tudós és országosan népszerű fankönyvíró, Szvorényi József állott. A egri gimnáziumban sem az új fanterv, sem az új középiskolai törvény életbeléptetése nem járt nagy nehézségekkel, de még csak azzal az ellenérzéssel s idegenkedéssel sem találkozott, amely a megszokottság megzavarása miatt minden újításnak fogadója szokott lenni. Az intézet történetének nemzeti szempontból legértékesebb és legmeghatóbb lapjai azok, amelyek a tanári testületnek szinte állandó harcát ismertetik a helytartótanáccsal a nemzeti nyelvű és szellemű oktatás érdekében; módszertani szempontból pedig újságukkal egyenesen meglepők a kassai kerület élére főigazgatónak emelkedett Juhász Norbert egri igazgatónak s utódjának, Szvorényi Józsefnek, idejéből őrzött tanulmányi jegyzőkönyvek, amelyek általános nevelési elveken s irányeszméken kívül az egyes tárgyak módszeres kezelésére vonatkozólag ma is helyeselhető, gyakorlati érzékre valló útmutatásokat foglalnak magukban. „A nyelv- oktatásnál — mondja Szvorényi az 1883. nov. 22-én tartott értekezleten — az alap az anyanyelv helyes fanífása. Az elemi iskolából hozott ismereteket ismételjék, biztosítsák; a nyelvtani fogalmakkal, a mondatok részeivel ne önmagukért, hanem az idegen nyelvek céljára ismertessék meg a gyermekeket. Szigorúan irtogassák a nyelvi hibákat, amiket a közéletből sajátítanak el. Sajnos jelenség, hogy a tanárnak any- nyiba kerül az iskolába hozott nyelvhibák irtogatása, amennyibe a nyelvszabályosság betanítása. Ezért a nyelv tanárával a többi tanár is fogjon kezet. Kétszer vegyen addig a tanuló kezébe olvasókönyvet, míg egyszer nyelvtant. Követeljék meg a helyes, értelmes előadást, a kellő hangsúlyozást. Idegen nyelveknél, ahol eltérés van, ismertessék meg a megfelelő anyanyelvi formákat. Foglalkozzanak a helyesírással. Erre legjobb eszközök: az elemző olvasás, a táblán íratás és a gondos gyakorlatjavítás. Fontosak az írásbeliek. De ifjaink az anyanyelven keveset írnak, oly mostohán vannak kimérve az írásbeli gyakorlat órái. Pedig
