Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1931
22 lésével értékemelője is. Tizenhat év alatt tízszer lépett az őt nagyon szívesen hallgató közönség elé. A béke nyugodt éveiben irodalmi, esztétikai és pszichológiai kérdések fejtegetésével oktatta és szórakoztatta hallgatóságát; a háborús esztendők azonban újra felverték a nemzete jövőjére való gondját s felolvasásaiban ezeken tépelődik. Oly különlegesek, de tagadhatatlanul érdekesek a Kassuba témái, hogy legalább csak címükben ismerjük meg őket: 1. Irodalmi diszkréció. 2. Irodalmi morál. 3. Egy modern esztétikai probléma. 4. Az elpirulás és okai. 5. A nevetés oka és lélektana. 6. A nevetés etikai és esztétikai értéke. 7. A mosoly pszichológiája. 8. A fényűzés fogalma és pszichológiája. 9. A haza fogalmának alapjai, vonatkozással az uralkodó individualizmusra. 10. Háborús tanulságok. Másik példátmufató újítása volt az egri gimnáziumnak az éven- kinti tanulmányi kirándulások rendezése. Ma, amikor időnkint még a falusi iskola is útra kel kisgyerekeivel és a nyárra forduló időszaktól késő őszig diákcsapatok énekétől hangosak a vonatok, ez a pedagógiai gyakorlat egészen természetesnek tűnhetik fel. Ámde nem mindig volt ez így. Az iskolák az egy-egy órára terjedő, vagy legfeljebb félnapos helyi kirándulásokat gyakorolták a környék természeti szépségeinek, sajátosságainak, történeti emlékeinek s gyári üzemeinek megfigyelése végett, de a tapasztalati horizontot kiszélesítő u. n. tanulmányi kirándulások, úgyszólván, teljesen ismeretlenek voltak. A Minisztérium is csak 1905-ben ajánlja ezeket.*) Az egri gimnázium már 1902-ben útra kelt gyerekeivel s a rendelet megjelenése előtt hazánk jókora darab földjét bejárta már, nem ötletszerűen, hanem tervszerűen, előre elkészített térképes útikalauzzal és programmal a kézben s az intézet kirándulási takarékpénztárából kivett pénzzel a zsebben. Az egész ország földjének és népének megismerése után idegenbe is elmerészkedtek s még a Kassuba idejében eljutottak gyerekeink először Bécsbe, majd Fiúmén át Velencébe, innen Trienfen át Grácba, majd Boszniába, Hercegovinába s Dalmáciába. S Kassuba ezeknek a társadalom részéről is nagy rokonérzéssel kísért kirándulásoknak nemcsak örült, de anyagilag is támogatta őket. Egészen természetes, hogy az imádságos lelkű és tiszíeletreméltóan buzgó Kassubának figyelmét történeti tanulmányai közben megkapta és foglalkoztatta a gyermeki szíveknek még a 18. században kihajtott üde virága, a lélekképző Mária-fársulaf. Művében szeretettel emlékezik meg róla és kiérezhető szomorúsággal fájlalja kora elhervadását. Az ő idejében — százesztendős lelki szunnyadás után — újra országszerte föllendül a katolikus egyesületi élet nagyoknál, kicsinyeknél egyaránt. Az ilyen lelkesedés az egri gimnáziumban mindig fogékony *) Szabályzat a tanulmányi kirándulások ügyében (1905. évi 2472. sz.)