Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1930
27 Iája lehet. De ha a sport szenvedéllyé válik, amely vakságával kockáztatja a festi épséget, brutalitásával eldurvítja, elért sikerével fenn- héjázóvá s haíalmaskodóvá teszi a lelket; ha túltengésével, sőt kizárólagosságával kötelességmulasztásra csábít s a komoly munka végzésére restté vagy képtelenné tesz: akkor a sport az egyénre átok, a közre káros. Mi azt az első, a nemes sportot szeretjük és alkalmakat arra nyújtottunk tanítványainknak. A keret, amelyben rendszeresen gyakorolták, a Kisok egri csoportja, az intézet Werner Adolf-testgyakorló köre és a 213. sz. Gróf Koháry István-cserkészcsapata volt. Ezekben az úszó- és futballversenyek, a síelés és ródlizás voltak nagyon kedveltek; az egész ifjúságot pedig, mindig vezetéssel, a túristakirándulások, télen a korcsolyázás, ősszel és tavasszal az úszás örömeiben részesítettük. Ez utóbbi, az úszás, intézeteink növendékeinél hova-tovább általános lesz, mert a Kisok Liber Béla dr. miniszteri biztos megszervezésével az eddig úszni nem tudók közül ez évben a felsőbb osztásiakat tanári felügyelet mellett már úszómester kezére adta. A helyet a pompás uszodában az egri fürdők igazgatósága, amely egész télen át szegény tanulóinknak havonkint 40 drb. ingyenjegyet is küldött, a tanulás idejére nagyon jutányosán bocsátotta rendelkezésre, a velejáró költségeket pedig maga a Kisok vállalta. Mindezeknek ok- és célszerűségét tudatossá iparkodtak tenni az elmélefi oktatások, amelyeknek során szó esett az általános egészségápolás szükségességéről és módjairól, különösebben az alkohol és nikotin káros hatásairól, a tüdővész pusztításairól s az ezek ellen való küzdelem jelentőségéről és a védekezés lehetőségeiről. Ezeket az elméleti oktatásokat pedig nemcsak az egészségtan és a testnevelés tanára nyújtotta, de más tárgyak tanárai is találtak eszmekapcsolatokat s az olvasmányok és írásbeli dolgozatok anyagának megválasztásánál erre az érdekre is figyelemmel voltak. A tanulók egészségi állapota miatt nem is panaszkodhatunk, sőt az egész év folyamán jónak minősíthetjük. Az iskola legnagyobb réme, a ragály, ez évben is megkímélte intézetünket. A karácsonyi szünet után fenyegetett ugyan, mert a járványszerű influenza - valószínűleg behurcolás folytán — egyszerre tömegeket lepett meg. Volt osztály, ahol egy napon a tanulók 60% -a is hiányzott. De amilyen hamar jött, olyan hamar el is múlt és, Istennek hála, áldozatot sem ez, sem más baj nem követelt. A súlyosabb természetű betegségek közül egyeseket hosszabb időn át a tüdőbaj, tüszős mandulagyulladás, fültő- mirígylob és vakbélgyulladás tartott távol az iskolától, míg a kisebb betegségi esetek minőségre és számra a megszokott mulasztási statisztikát eredményezték. Egy tanulóra átlag 30 mulasztott óra esik. Az egészségügyet az iskolaorvos rendszerinti munkaterjedelmében Szilágyi József dr. városi t. orvos gondozta.
