Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1926
A TANÁROK TÁRSADALMI ÉS IRODALMI MUNKÁSSÁGA. V. A tanári kar tagjai az iskolai munka mellett társadalmi, közművelődési, tudományos és irodalmi tevékenységet is fejtettek ki. Ezek sorában először az intézet liceális előadásairól számolunk be; nemcsak azért, mert ez a tanári kar egyetemének intézménye, de azért is, mert a tanári testületnek ez a kulturális tevékenysége, amellyel az ádventi és nagyböjti vasárnapok délutánjaira az intézetbe összegyűjti városunk legműveltebb közönségét, hogy tudományos, irodalmi, művészeti stb. tárgyú előadásaival ismereteket terjesszen, jubileumi dátumhoz ért. Immár 25 éves múltra tekint vissza. E ritka siker kettőnek a dicsérete: a tervszerűen dolgozó s célja munkálásában kitartó. tanári testületé és az előadásokat értékelő, ezeket megbecsülő hűséges hallgatóké. Az a 198 előadás, amennyi eddig elhangzott az intézetben, nemcsak az előadóknak szerzett elismerést és az intézetnek sok barátot, de példát adott arra is, hogy a tanár a szorosan vett tanítói munkán kívül a közműveltségnek iskolán kívül terjesztésére is hivatott. Liceális előadásaink történetében a negyedszázadot jelentő évszám egyúttal új kezdésnek az időpontja. Régi maradt a szellem, régi az előadói gárda s régi a hely, de új a rendszer s új a tárgykör. Az új rendszert a liceális előadások alapelvszerűségéből folyó fejlődés magyarázza, az új tárgykör pedig ennek természetes következménye. Az u. n. szabadliceális előadások ugyanis tökéletes kifejletükben, amelyre időre van szükség, a legkülönbözőbb tárgykörű s épen ezért a nem állandó hallgatóság érdeklődésére alkalmasabb előadások után az ismereteknek rendszeres nyújtását tekintik tulajdonképeni céljokul, aminek szükségszerű feltétele egy ciklusban egy tárgykörnek felöl 2lése. A tárgykör ez évben a gyermeknevelés volt, amelynek problémája nemcsak általános érdekű, de a világnézetek küzdelmében eligazító fejtegetésre kiváltképen időszerű és szükséges is. A nyolc előadás a következő volt: 1. A neveléstudomány általában; a vele való foglalkozás szüksége és haszna. 2. Az Isten-hiten alapuló neveléstudomány alaptételei. 3. A keresztény, tehát a krisztusi igazságok szerint nevelés alaptételei. 4. Az Egyház tekintélyi elvén alapuló, tehát kér. kath. nevelés alapigazságai — 5. A család kötelességei a nevelés terén. 6. Az iskola kötelességei a nevelés terén. 7. A társadalom kötelességei a gyermeknevelés érdekében. 8. Az 3
