Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1926
25 Egy súlyos betegség mégis halállal végződött. Farkas Gyula V. oszt tanuló, intézetünk egyik legderekabb növendéke, márc. 31-én az Úrban csendesen elhunyt. A korai halál csiráját régen hordozta gyönge testében. Az akaraterő év elején még behozta nevelőintézetébe. Kéthónapi küszködés után fizikai ereje megtörött: a szellemi munkát nem birta tovább. Az aggódó szülők hazavitték Tiszaroffra, hogy otthon a szülői szeretet melege élessze, erősítse és állítsa lábra. Az isteni Gondviselés máskép határozott földi életéről. Vágya, hogy visszajöhessen, nem teljesülhetett; a szülők szép földi reménysége drága égi kinccsé lett. Koporsója mellett Evetovics Kunó dr. tanár és 5 osztálytárs fejezte ki fájdalmunkat, mi pedig szentmisében imádkoztunk lelke üdvéért. A szokásos szemvizsgálatot a városi t. orvos mindjárt az év elején megtartotta. Trachomás beteget nem talált. Szeptember végén másodszor is maga elé állította a gyermekeket, hogy az egyik hevesmegyei községből városunkba behurcolt mikrosporiasis hajbetegség továbbterjedésének útját állja. Azt a 3 tanulót, akit bajban szenvedőnek talált, a többitől szigorúan elkülönítette és rendszeres orvosi kezelésre utasította. S mert a veszedelem később is nyugtalanitott bennünket, Horváth Géza dr. iskolaorvos, ki az egész év folyamán buzgón gondozta az egészségügyet s a szegényebb tanulókat díjtalanul gyógyította, e tekintetben külön is megvizsgálta és állandóan szemmel tartotta gyermekeinket. A kedvező észlelet a kór teljes elmúlását állapította meg. Csak természetes, hogy az intézet minden alkalmat megragadott arra is, hogy az egészségápolás szükségességéről, az alkohol és nikotin káros hatásairól s az ezek ellen való küzdelem jelentőségéről tiszta tudatosságot keltsen. Nemcsak a valláserkölcsi, természetrajzi, egészségtani és testnevelési órák szolgáltattak alkalmakat az egészségügyi kérdések tárgyalására, de a többi tárgy tanárai is találtak eszmekapcsolatokat s erre való tekintetből is válogatták meg az olvasmányokat és az írásbeli dolgozatok anyagát. 6. Vallás-erkölcsi és hazafias nevelés. Abban minden nevelő, minden iskola egyetért, hogy a nevelés középpontjában az erkölcs áll, vagyis hogy a jó erkölcs átszármaztatása a következő nemzedékre a legfontosabb pedagógiai feladat. De az erkölcs forrására nézve, világnézeti vallomás szerint, nagy a különbség nevelő és nevelő, iskola és iskola között. A mi álláspontunk egészen határozott, a mi nevelési rendszerünk alapelve okoskodást nem tűr. Tételei: 1. Csak annak az erkölcsi törvénynek van nevelő ereje, mely tekintélyre támaszkodik. Az egyetlen tekintély, aki felette áll térnek és időnek, aki előtt minden eszes lény, ha nem esztelen, térdet-fejet hajt, a világ alkotója, teremtője: az Isten. A nevelésnek tehát csak az az erkölcstan lehet az anyaga, amelynek forrása is, szankciója is az isteni akarat. — 2. Az Istentől kinyilatkoztatott erkölcsi törvények a vallásban, az Isten - hitben élnek; a nevelésnek tehát csak a vallás-erkölcs lehet az anyaga Minden egyéb erkölcstan, díszítsék fel bár a legszebb jelzőkkel vagy eredeztessék a legbölcsebb ember agyából és a legjobb ember szívéből, ha ereje nem az absolutum tekintélyétől, hanem csak a
