Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1926
19 ISKOLÁNK MÚLTJA. ÄZ intézet története. Alig szabadul fel Eger városa 1687 végén a török járom alól, a következő évben már megjelennek falai közt a jezsuiták. I. Lipót telket, Széchenyi György esztergomi prímás meg a szepességi sav- niki ciszterci rendi apátság javait ajándékozza nekik. A gimnáziumi tanítás már 1689-ben megindul és 1698-tól kezdve az új iskola három tanár vezetése alatt hat osztályú teljes gimnáziummá fejlődik. Az iskola előbb a jezsuita-telken álló török házakban húzódik meg, majd a már felépült rendház északi szárnyában kap szállást. 1749-ben Foglár György kanonok házát és telkét a jezsuitáknak adja s az ő telkén építik meg és avatják fel 1754-ben a gimnázium kétemeletes épületét. Reáliskolánk déli homlokzata ma is őrzi még a nevezetes dátumot. 1773-ban eltörlik a jezsuita-rendet. Az egri gimnázium árván marad. Tanárai egyelőre egyházmegyei papok, de a helytartótanács már három év múlva, 1776-ban, átadja a volt jezsuita-kollégiumot és gimnáziumot a pilis-pásztói ciszterci rendi apátságnak. Azonban II. József 1787-ben a pásztói apátságot eltörli s az egri intézet a tanulmányi alapból fentartott királyi gimnáziummá lesz. Tanárai jórészt a volt ciszterciek, kik szerteszét laknak a városban, mert II. József a rendházat kaszárnyának, majd bérháznak rendelte. 1802-ben a pilis—pásztói apátságot a királyi szó visszaállítja s újra megbízza az egri kollégium, gimnázium és templom fentar- tásával. 1814-ben az apátság egyesül a zirci apátsággal, s ettől fogva az egri gimnázium fentartója a magyarországi ciszterci Rend. 1872-ben leég a város nagy részével együtt a gimnázium, rendház, a templom is. Villax Ferdinánd zirci apát, hogy a templomot s a rendházat újraépíthesse, a gimnázium épületét eladta Pyrker László egri érseknek s a gimnáziumot a rendház nyugati szárnyában helyezte el. A régi gimnázium épületét Pyrker érsek előbb iskolának szánta, majd pedig rendbehozatala után a katonaságnak ajándékozta kaszárnyául. Az is maradt 1892-ig. Azóta reáliskola. A reformkorszak s a szabadságharc éveinek lezajlása után a szomorú emlékű 50-es évek hoznak nagyobb változást az intézet életében. Az osztrák Entwurf 1850-ben nyolcosztályúvá alakítja a gimnáziumokat. A gimnázium hat osztálya és a líceumi bölcsészeti szak kétéves tanfolyama közt csak hosszas alkudozás után sikerült az egyezség olyképen, hogy a nagygimnázium számára a cisztercita Rend 12 vagy 13, az egri érsek pedig 3 tanárt ád hat éven át, míg a Rend saját tagjaival nem tudja ellátni az intézetet. Ez idő alatt a két felső osztály a Líceumban végezte tanulmányait, így aztán már 1852-ben az Entwurf-meghonosította érettségi vizsgálatot az egri gimnázium is megtartotta. Mivel a nyolc osztály több helyiséget kívánt, 1855-ben iskolai célokra alakították át a templomhoz ragasztott melléképületeket is. 2* II.
