Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1915

Tartalomjegyzék

30

2. Űj Március. Megnyitó beszéd. Mondja Tordai Ányos dr. az Önképzőkör tanárelnöke.

3. A) Lavotta : Szerenád a Tisza ház előtt (Ócskái brigadérosból). Előadják : Nagy Ferenc, Nagy-Máthé Zoltán, Szűcs András VII. s Weinberger Béla V. o. t. B) Keller Béla: A puszta télen. Magyar fantázia. Előadja a főgimnázium 18 tagú vonós zenekara.

4. Örökkévalóság. Irta és szavalja Palasovszky Ödön VIII. o. t., az Önképzőkör ifjúsági elnöke.

5. A vén honvéd álma. Ifjúsági színjáték három képben. Irta Tordai Ányos dr.

SZEMÉLYEK :

A vén honvéd .... __ Erdélyi József VIII. o. t.

Im

re f .. __ .... Eiszenmann László V. o. t.

L

aci S unokal ___ Bedross Gyula III. o. t.

Hadnagy __ __ __ _ Váradi János VII. o. t.

V

arga, közvitéz .... ... Molnár János VI. o. t.

Katonák, sebesültek, muszka foglyok.

Az első és harmadik kép a vén honvéd kertjében, a második a harctéren, a Kárpátok között történik. Idő : 1914.

6. Az első kép után : Műdalok a Lisistrata s Nőemancipáció c. operettekből. Quartett. Előadják : Nagy Ferenc, Nagy-Máthé Zoltán, Szűcs András VII. s Weinberger Béla V. o. t.

A második kép után: A) Wentzel Frigyes: Havasi gyopár. Duett. Előadják Elekes Zoltán IV. és Kar József III. o. t. B) Mozart: Adagio, op. 107. Sextett. Hangszerelte Zoltán Alajos. Előadják: Májer Kolos, Nagy Fe renc, Nagy-Máthé Zoltán, Palik Frigyes, Szűcs András VII. és Weinberger B. V. o. t.

7. Népdalok. Őszi rózsák nyiladoztak. . . Bárcsak lányokat is soroznának. . . Vegyeskarra átírta Kalovits A. dr. Előadja a főgimn. énekkara.

A tanárelnök megnyitó beszéde a következő volt:

Egy évvel ezelőtt, 1915 márciusában is találkozott e teremben a főgimnázium ifjúsága és az ifjúság munkáját szives jóakarattal értékelő közönség. A kalendárium aznap már tavaszt mutatott, de a mi szivünket borongós ködös tél fagyasztotta-, s ha egy-egy pillanatra szárnyra kapott is lelkünk, hogy együtt repüljön az ifjak énekével, másik pillanatban szárnyaszegetten hullott alá a hazai földért remegő magyar lélek. Mert hazai földünket taposta akkor Sárosban, Zemplénben északi ellenségünk, s mikor itt a bátorító jóslat elhangzott, hogy piros pünkösd napján fölszökik az égre az áldott béke napja, már akkor útban volt e vigasztaló prófécia rémes kontrasztja-képen s még aznap este megjött a szivünket megdermesztő hir, hogy elesett a nagy vár: Przemysl kapitulált !

Fáj a visszaemlékezés még ma is, 12 hónap után.

De mikor fájó szeretette] gondolunk arra az azóta örökre elnémult ajakra, melynek ez a nem teljesült jóslata hattyúéneke volt, amikor e pillanatban szerető emlékezéssel adózunk hős diákjainknak, akik tavaly még e helyről élesztgették a maguk s a közönség szívé-