Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913

Tartalomjegyzék

72 nél és áttekinthetőségénél fogva. Ä második kötethez a syntaxis végén még hozzá kellene adni a körmondatok, levelek, elbeszélések és pár­beszédek szerkesztésének szabályait, régi és újabb szerzőkből vett példákkal, hogy Alvari 3-ik kötetét és Buchler könyvét ne kelljen meg- vásárolniok. Ä helyesírás, központozás szabályait pedig be kellene fog- lalniok, mert ezek eddig egy előírt könyvben sem voltak benne. Az első humanitás részére Alvari 3-ik kötetében a poézis résznél sok mellőzhető anyag van; elhagyhatók Soarius Cyprián 3-ik könyvé­nek táblázatai, de a napjainkban szükséges üdvözletekre példákat kel­lene közölni. — A rétorikai osztályban Soarius könyvéből mellőzhetők a rétorikai táblázatok, azok jegyzetbe valók. A sorrendre az a meg­jegyzésük, hogy először kell az előadási modort (elocutio), azután a feltalálást (inventio) tárgyalni. A szónoki beszéd szabályai főleg a pa­poknak szükségesek, tehát a theológián adják elő a szónoklattanban. Ha a latin könyveket a régi és újabb auktorokból vett példákkal, prózai és verses gyakorlatokkal kibővítik, úgy Chompré Chrestomathiá- ját egyszerűen az osztrákoknak hagyhatják. Az ifjúság a latin nyelv­ben kellő eredményt fog elérni és a szülőket sem terhelik annyi könyv- vásárlással. A természetrajzot ki kell küszöbölni teljesen, nem mintha haszon­talan volna e tanulmány, hanem mivel a természetnek ismerete és für- készése elsősorban a fizika tárgya. Azonkívül az előírt könyvek homá­lyosak, hézagosak, tökéletlenek; egészben véve a tárgyak puszta nevére, osztályokba és alosztályokba sorozására szorítkoznak. Az emlékezetet kifárasztják, népies magyar elnevezések híjával vannak, a gyakorlati élethez nem alkalmazkodnak. A természetrajzi tárgyak ismeretét von­zóbban és eredményesebben el lehet sajátítani a földrajzzal, főleg a hazai földrajzzal kapcsolatban. Nem tudják, hogyan kerülték be a gimnázium tárgyai közé a gon­dolkodástan (ars cogitandi) és a fizika. Ezek a filozófiai kurzusba valók. Ügy látszik, a tanterv készítője a gimnáziumi ifjúság és a gimnáziumi tanárok kínzásával a filozófiai professzorok fáradságán akart könnyí­teni, hiszen élete java részét filozófiai tanszéken töltötte el.. — A ter­mészetjog (jus naturale) is a filozófiai kurzushoz tartozik. Mire való a természetjog? Állítsák inkább vissza helyette a Mária-társulatot, az igazi vallásosságot, az iskolai patronus-szentek kultuszát. Tanítsák meg az ifjúságot arra, hogyan teljesítse kötelességét Istennel, önmagával és felebarátaival szemben. Erre a természetjog helyett alkalmasabbak a gyakori gyónás, áldozás, a lelki olvasmányok és a történeti tanulmá­nyok. Nagyon szükségesnek tartják a bibliai, az egyházi és világi, fő­leg a hazai történetnek tanulmányozását, csakhogy alkalmas, olcsó tan­könyvekről gondoskodjanak. Ezeket a szegényebb tanulók is besze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom