Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913

Tartalomjegyzék

245 létesítettek 1856-ban, — a zirczi apát tagadólag válaszolt. Egerben ily intézet szükségtelen, mert a tanulók el vannak látva élelemmel. Ä papság oly sokat áldoz, hogy nem kívánhatnak tőle többet. 'Eger vá­rosát meg ily kéréssel nem terhelhetik, mert teljességgel nem tartozik hazánk tehetősebb városai közé és épen ipari s több külvárosi elemi iskola szervezése előtt áll.1) Az 1912/13-ik tanévben 50 tanuló részesült ösztöndíjban, 90 ju­talomban, 36 pénzsegélyben, 64 teljes ellátásban, 14 kedvezményes el­látásban, 37 élelmezésben, 78 tandíjkedvezményben. Az általuk élvezett javadalmak összege: névszerint az ösztöndíjaké 10,024 kor. 52 fill., a jutalmaké 3138 kor. 33 fill,, a pénzsegélyeké 5992 kor., az felengedett tandíjaké 2216 kor., az átlag 400 koronával számított teljes ellátá­soké 25,600 korona, az ellátásbeli kedvezményeké 3100 korona, a 200 koronával számított élelmezéseké 7400 korona. Ezek szerint a bárminő segélyben részesült tanulók száma 201 volt, a segélyezések pénzérték­ben 57,470 korona 85 fillért tettek ki.2) 3. Konviktusok. Az idők folyamán több nevelőintézet létesült Egerben. Ezek: Az egyházmegyei papnevelő-intézet. Barkóczy Ferenc gróf egri püspök 1754-ben a jezsuitáktól egyházmegyéje papjaira ru­házta a theológia tanítását, ugyanekkor két évi bölcseleti tanfolyamot is nyitott. A bölcseleti iskolát II. József 1784-ben betiltotta; Eszterházy Károly gróf püspök 1790-ben újjáélesztette. Az egri bölcseleti tanfo­lyam' a többi líceumi iskolával együtt királyi megerősítést nyert 1792-ben. E bölcseleti tanfolyam, mintegy az egri gimnáziumnak felsőbb fokoza­tát alkotta, a kassai tankerületi kir. főigazgató hatósága alá tartozott és nyilvános jellegű volt 1850-ig.3) Az Entwurf a két évi bölcseleti tanfolyamnak a gimnáziumi osztá­lyokkal való egybeolvasztását rendelte el. Bár Egerben ezen egybeolvasz­tás 1851/52-ben megtörtént, azért Bartakovics Béla egri érsek a böl­cseleti kurzust egyházmegyei papjai vezetése alatt, mint magánjellegű intézetet továbbra is fenntartotta a líceumban. Az intézetet a gimná­zium VII—VIII-ik osztálya szerint rendezte be a papnövendékek ré­szére, de felvettek világi tanulókat is.4) A növendékek eleinte folyamodás­sal, utóbb általános engedély alapján jelentkezhettek a ciszterci főgim­náziumban érettségi vizsgálatra.5) ') H. I. 1861 62. 43. sz. — Napló I. 204. 1. 2) Ért. 191213. 63. 1. 3) Udvardy László dr.: flz egri érseki joglyceum története 1740—1896. 103-119. 1. “) 1852. aug. 29. kel. 1272. érseki sz. 5) 1868. máj. 30. kel. 8231. m. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom