Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913

Tartalomjegyzék

23 hanem csak vizsgázott egyéneket. Hiába hozzák fel a pilis-pásztói apát­ság csekély jövedelmét okúi, erről a köztudat már világos képet alkotott. Egyébként a ciszterci rend becsületére furcsa világot vetne, ha ezen a címen vonakodnék oly nemes feladattól, aminő az ifjúság nevelése. Keresztezték egymást az apát és a főigazgató levelei. Vörös az apát megkésett válaszára sietve ad 1777. június 30-án felvilágosításokat az elvállalt terhekről és a kötelességekről. Egerben mindössze kilenc rendtag szükséges az iskolai és templomi szolgálatra: egy elüljáró (su­perior), öt tanár, három templomi szónok. A szónokok közül ketten magyarul prédikálnak vasár- és ünnepnapokon, egy havonkint németül. Az egyik hitszónoki tiszttel egyesíthetik a gimnáziumi katekétaságot. Meghívja Zűrit Egerbe az adományok személyes átvételére és a re- verzális aláírására. Zűri apát 1777. augusztusban jelenik meg Egerben. Átveszi a templomi szereket részletes inventárium szerint. Megkapja a jezsuiták ingatlanait, a Foglár-házat, a majorkertet, a hat egri szőllőt és a visz- szamaradt apróbb ingóságokat. Ezekről aláírja 1777. augusztus 8-án a sokat hajszolt reverzálist. A patikát Vörös csak elvileg adhatta át. A jezsuiták távozásakor Naissl Jakab laikus testvér és gyógyszerész visszamaradt a kollégiumban a további rendelkezésig.1) 1774. aug. 28-tól a patikát Artner József bérelte, 1775. június 17-én a patikát ellicitálták és ekkor a gyógyszertárt min­den hozzátartozóságával ugyancsak Artner József vette meg a kamará­tól 4500 írtért. Egyes ritkább dolgot ekkor a városi chirurgus útján jegyzék mellett az egyetemre szállítottak.2) Artnernek ezután sok baja volt. A patika vételárát Téglássy József szemináriumi prefektustól kölcsönözte hat percentre. De aztán elhanyagolta a gyógyszertárat, mulatozott, melankolikus lett. Nem tu­dott fizetni és Egerből szökni akart. Ezért Téglássy elfogatta, tíz napra az adósok börtönébe került. A vármegyei törvényszék az adósság fejé­ben a szemináriumnak ítélte oda a patikát.3) ‘) Magyar országos ltár. Acta Jesuitica. 1773. nr. 5058. »Fr. Jacobus Naissl apothecarius manet in Collegio ad ulteriores disposi- tiones . . . « 2) Magyar országos ltár. Helyttanácsi osztály. 1776. Collegium Agriense. nr. 2. — Artner folyamodása a helytartótanácshoz. Panaszkodik, hogy sok baja van azért, hogy neki kell behajtania a kamara részére a künn levő hátralékokat. Ezzel az egész város gyűlöletét magára vonja. Kéri, mentsék föl az inkasszálástól, különben nem tarthatja meg a patikát. — Kállay László helyettes alispán jelenti, hogy »raritates Apothecae penes specificatam Connotationem« átadta a vármegyei chirurgusnak, hogy Nagyszombatba vigye az egyetemi consistoriumnak. 3) Magyar országos ltár. Helyttanácsi osztály 1776. Collegium Agriense. nr. 10. Itt van Artner kötelezvénye »Obligatoriales,» amelyet Téglássy Józsefnek adott a 4500 frt kölcsönről, továbbá a vármegyei törvényszék ítélete Artner ügyében. Mellékelve Marchott orvos bizonyítványa Artner életmódjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom