Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913
Tartalomjegyzék
227 magyarázó előadását a helybeli katonai zenekar közreműködésével. Hogy az állandósult közönség ki ne szoruljon, továbbá az előadások kiadásainak költségeit födözhessék, 1904. óta belépti jegyek címén az összes előadások után két koronát, egy előadásra húsz fillért szedtek. A fönnmaradó összeget szegénysorsú tanulók tanulmányi kirándulási költségére szánták.1) Mikkor Apponyi Albert gróf rendelete 1906-ban »a közművelődési gócpontok létesítéséről« leérkezett, hogy a középiskolák tanárai a tantestületükben levő kultúrális erőt, az iskolák alkalmas helyiségeit, könyvtárát s gyűjteményeit felhasználva 6, 10, legfölebb 12 előadásból álló felolvasás-ciklusokat tartsanak, akkor már az egri gimnázium tanári kara biztos irányban haladt. Épen ezért sem ekkor, sem »a szabadoktatási tanács« 1912-iki átiratára nem változtatta meg régi programmját. »Teljesen méltányolja a tanári kar — ez volt a válasz az 1912-iki átiratra, — azon törekvést, hogy a különböző fajtájú testületek, illetőleg középiskolák egymástól elszigetelt előadásait valamelyes központi szervezetben egyesítsék, ... ámde úgy véli, hogy ez az óhaj, — tekintve a speciális helyi viszonyokat, — csak úgy jogosúlt, lehetséges és szükséges, amennyiben a jelenleg ez irányban sikeresen tevékenykedő iskolák működését nem veszélyezteti, vagy teljesen meg nem bénítja. Az átirat 1. pontja felett, mely egy-egy iskola szakoktatási intézményének a helyi közművelődési, irodalmi, tudományos stb. egyesület keretébe bevonását, beillesztését kívánja, a napirendre térést javasolja, mert itt ezidőszerint ily kultúrális intézmény vagy szervezet nincs. Ami a 2. pontot illeti, hogy helyi osztállyá egyesüljenek a reállal, hivatkozik az 1906. dec. 23-án 63. számú főigazgatóhoz való felterjesztésre. Itt az intézmény betöltötte hivatását, ösztönt, példát adott újabb Intézmények létesítésére, mikor még országos szervezetről szó sem volt. Tiszteletreméltó múltja van, egyre erősbbödő működésével parenézis arra, hogy feladatát jelen, megbolygatlan szervezetében is sikeresen fogja megoldani. Egyéb okok is lehetetlenné teszik az egyesülést. Nincs olyan helyiség a két intézetben, mely mindkét iskola kialakúit közönségét képes volna befogadni. Hogy megszokott, szinte szellemi közösségbe lépett közönségünket új látogatók kiszorítsák, ezt a szabadoktatási tanács sem látná szívesen. Zavartalanéi folyhatnak az előadások, mert a két iskola igazgatója megállapodott az előadások rendjére és idejére. Egymást szinte kiegészítőleg teljesíthetik feladatukat. — A helyi értelmiség bevonása az előadások tartásába (3. pont) szükségtelen, ennek szükségét nem éreztük, a közönség ily irányú óhaját nem nyilvánította. A budapesti szabad líceummal való direkt kapcsolódásnak nem ellensége, ha ') Mátrai Rudolf: Intézetünk ismeretterjesztő előadásai. Ért. 1910/11. 15*
