Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913
Tartalomjegyzék
189 nek legmélyén is minden kövecs tisztán előtűnik. Sok olvasás, kutatás, tanulás és még több gondolkodás és gyakorlat azok, mik az oktatót tárgya világos és értelmes előadására segítik. Azért mindenekfölött a mindennapi gondos, szorgalmas és teljes előkészület az, ami a tanárnál elengedhetetlen. Jelentékeny részét képezik az oktatásnak a nyelvi és irodalmi tanszakokban az írásgyakorlatok is, sőt, mondhatni, legfontosabb részét, mert, míg az oktatás az eszköz, a dolgozatok a gyümölcs, az oktatás süketének tükrözője. Azért szeretettel kezeljék, lelkiismeretesen javítsák azokat. Végül a tanmódszer is egyike ama főkellékeknek, mik a tanárt teszik. Ebben nagyobbrészt maguk a jobb kézikönyvek szolgálnak vezérletül. A tanmódszer tehát annyiféle lehet, ahányféle a könyv vagy a tanár és mégis sükeres. A tanár mindenben az életre viszonyítsa előadását, mindenben a vallást és erkölcsöket, az igazságot igyekezzék érvényre juttatni. A módhoz tartozik az előadás nyelve és hangja is. Valamint a szeszélyt, a szenvedélyt az iskola ajtaja előtt le kell tennie a tanárnak, úgy tájnyelvét, helytelen magyarságát is; hangot pedig sem túlságost, sem gyöngét nem, hanem olyat kell használnia, melyet a legtávolabbi tanuló is tisztán megérthessen.. .«Aj A vallástan tanítását a kormány a felekezetek gondjaira bízta. Egerben a VIII-ik osztályban a tanév első felében befejezték az egyháztörténelmet, hogy a második félévben a tanulók érettebb ésszel ismételhessék a hit- és erkölcstant.2) 1875-től kezdve újra az egyház- történet az egész évi anyag.3) Mikor a kormány a hittani óraszámot egyre redukálta, itt megmaradt a régi óraszám, csak a IV-ik osztályban volt egy óra a szertartástanra.4) A félévi vizsgák eltörlése után is megtartották a félévi hittani vizsgákat 1880-ig.5) A zsidó hitközség 1869-ben megbízta Schlesinger Dávid rabbijelöltet, hogy a zsidó tanulóknak »édes hazánk szép nyelvén« adja elő a hittant.3) A zsidó tanulók a minisztérium által megállapított ünnepeken fel voltak mentve az előadások látogatásától. Az egri ortho- doxok még szombati napokon az írásbeliek alól való felmentésüket kérelmezték.7) A tanári kar azonban kérelmüket elutasította, mert ezzél a többi tanulót feszélyezik és az intézeti vizsgálatok, érettségi írásbeliek rendjét megzavarják. Ha nem akarnak írni, legyenek magántanulók.8) ') Jkönyv 1866. okt. 25. 2) H. I. 1867/68. 103. sz. 3) H. 1. 1874/75. 123. sz. 4) H. I. 1880/81. 46. sz. 5) H. I. 1880/81. 26. sz. 6) H. I. 1868/69. 21. sz. ’) H. I. 1880/81. 86. sz. 8) Jkönyv 1881. nov. 14.
