Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913

Tartalomjegyzék

188 lizis helyett szintézist, dedukció helyett indukciót alkalmazzanak. Ä nyel­veknél az olvasmányokat, a mértannál az ábrákat és testalakokat, a természettannál és vegytannál a tanszereket és experimentumokat, a természetrajznál az állati, növényi, ásványi egyedeket vegyék alapúi, ezekből induljanak ki a módszeres jegyzőkönyvekben. Koncentrációra ügyeljenek.1) Ä tanmenetet óraműhöz hasonlítja, amelynek kerekei, ha a legművészibb kivitelűek is, csak akkor felelnek meg céljuknak, ha egybevágók.2) Azután még külön vezérfonalat adott minden tárgyhoz, hogy kerületében a módszeres jegyzőkönyvek kiállításában egyöntetű­ség legyen.3) 1880-ban a miniszter a tanárok kioktatása céljából az 1879-iki tanterv módszeres végrehajtását magyarázó »Utasításokat« adott ki.4) Az 1887-iki tantervi módosításokkal űj »Utasítások« jelentek meg.5) Ezzel feleslegessé váltak a terjedelmes módszeres jegyzőkönyvek, szakjelentések. Hogy ne kelljen a talároknak évről-évre vesződniük a tananyag részletező előirányzásával, a miniszter 1888-ban elkészíttette az összes gimnáziumokban az évi »állandó tanmenete t.«6) Az egri főgimnázium állandó tanmenete közölve van az 1888/89-ik évi értesítőben.7) Az utasítások megjelenése és az állandó tanmenetek meg­erősítése után 1888-ban újra szabályozzák a módszeres értekezése­ket. A jegyzőkönyvekben a nyelvekből a felvett olvasmányokat osszák be didaktikai egységekre és a dolgozatok tételét, idejét tűzzék ki. Je­lezzék megokolva, ha az állandó tanmenettől valamiben elmaradtak.8) Egerben 1888-től a nyelvszakokból, 1890-től még a mennyiségtanból és görögpótló olvasmányokból is készítenek módszeres előirányzatokat. Az egri jegyzőkönyvek alapján vizsgáljuk meg a tanítási metódust és a tanulmányi eredményt. Szvorényi, mikor 1866-ban öt új tanárt esküdtetett föl, szépen fejtegette előttük a tanárok nevelő-oktató tisztét. Igazi ok­tatóknak kell lenniük. »A sikeres oktatás főtitka e három szóban rejlik: »azt, annyit és úgy«. Vagyis azt kell tanítani, ami az ifjúkorhoz való, annyit, amennyi fejlettségéhez való és úgy, amint azt elsajátíthatja. Nem gondolhatni szerencsétlenebb nevelő-oktatót annál, aki ahelyett, hogy megértessék, azt keresi, hogy bámultassék. Legyen az oktatás, az előadás folyama, mint a hegyi patak, melynek fenekére látni, mely­■) H. I. 1877 78. 12. sz. 2) Jkönyv 1877. nov. 14. 3) H. I. 1877/78. 110. sz. 4) 1880. júl. 4. 16179. sz. 5) 1887. 8619. sz. 6) 1888. május 24. 21199. sz. 7) Ért. 1888,89. 83-118. 1. 8) 1888. május 24. 21199. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom