Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
22 csak dörgő szavával követheti a király. Nem is szándékozik visszamenni, mert nincs igazság a Balatonban. Akármi skandalum esik a tóban, mindig az ő füle bánja meg. Talál ő jobb hazát magának. A balatonparti erdőkben sátorozik Hollós Mátyás, a vitézek és költők fejedelme, ki virágbokrétákkal ágyúzza Benigna szellős várának falait. Peng a lant, habzik a bor, és e vidám háborúban Sió apród akar lenni Mátyás, vagy Benigna oldalán, ahogy szeszélye hozza. Lesz ami lesz, mulatság lesz! Hiába marasztják a sellők. Van már rejtekben süvege, gavalléros ruhája. Búcsúzik is mindjárt: „Ég veled, Balaton! Elcsaplak magamtól! Világgá bujdosom és lehetek Veszprémben püspök, vagy Somogybán főispán.“ Úgy is tesz, amint beszél. Megkezdődik a szerelmi bohózat, amelynek szövésében vezető szerep jut Siónak. A szép Benigna inkább hajlik a molnárlegényből lett vitéz Kinizsi felé és a darab vége az, hogy egy pár lesz belőlük. A kelepcébe jutott király kénytelen jóképet mutatni a dologhoz. Ámde míg minden rendbe jön, mennyi tündéri játék, mennyi tündéri móka! Végre jön Mátyás és búcsúzik a Balatontól. „Dereglyére urak! Somogy már vár. Isten hozzád Balaton, Isten hozzád szép ősz! Magányos szarvas bőg a berekben, már hull a lomb és holnap reggel zuz- marás lesz a haraszt. Kiki szálljon a maga téli fészkébe. Pihenve hallgatjuk a hóvihar üvöltését s ha újra rügy fakad, zászlót bontunk és olyan politikát csinálunk, hogy zúg tőle Európa asszony feje.“ Eltávoznak és ismét előjönnek a sellők; boldogok, mert tavaszig már nem fogja őket háborgatni halandó. Pagony, berek az övék, táncolhatnak á nádszál kisasszonyokkal és játszhatnak a szelíd szarvasünőkkel. Sió úrfi is jön és nemes komolysággal mondja el a szép epilógust: „Királyi sárkány hasítja bíbor szárnyaival az aranypárát s mint kákakéve a szélben, meghajlik minden szellem, meghajlik Sió is. Ha léha volt a játék, mit veled űztünk: tudom nem neheztel érte fölényes szellemed, mert az elme, amely felölel egy világot, egyaránt tud gyönyörködni az oroszlánok viadalában és tud mosolyogni a vízibogarak szeszélyes táncán.“ A Balatoni rege legnagyobb költeménye irodalmunkban a Balatonnak, legékesebb dicsérete szépségeinek Hátra van még Herczegnek legmonumentálisabb drámai alkotása, amely a műbírálat egyhangú ítélete alapján már elfoglalta helyét a magyar szellem abszolút becsű költői termékei között. Ez a Bizánc című történeti tragédia, melyben Herczeg költői nagysága eddig tető- ződik. Többi drámáinak közös sajátsága tárgyuk, szellemök magyarsága. Ez kiemelkedik a nemzeti keretből. A világtörténet egy nagy
