Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1911
Tartalomjegyzék
18 Ignác, akkori földművelésügyi miniszter is. Ezzel is szorosabb lett közte és a zirczi apát között a viszony, amely évek folytán meleg barátsággá fejlődött. Ennek a barátságnak és nagyrabecsülésnek jele volt az a koszorú, melynek szalagján ez volt olvasható: „Vajda Ödönnek, a nagy magyar gazdának — Darányi Ignác.“ Vajda Ödön céltudatos gazdasági tevékenysége elsősorban a magyar kultúra számára termett értékes gyümölcsöket. Mert míg a jó gazda mindent megtesz az anyagi téren való megszilárdulás érdekében, sohasem téveszti szemei elől, hogy ezzel csak ahhoz a szellemi munkához teremti meg az eszközöket, amely ma Magyarországban rendje létezésének alapja. Mindazok, akikre nézve nem közömbös a magyar művelődés ügye, nagyon jól ismerik és meg is becsülik a tanító' szerzetesrendek munkáját. Hogy a magyar föld, a magyar levegő átalakító hatását talán semmiféle idegenből átplántált intézménnyel nem éreztette jobban, mint ezekkel, arról nemcsak közoktatásügyünk mindenkori vezetői tehetnek tanúságot, de az ország intelligenciájának nagy része is, amely szerzetes iskolákból került ki. Minden elfogulatlan szemlélő hamarosan tisztába jöhet azzal, hogy a magyar szerzetes iskolákban a hagyományos józan valláserkölcsi irány és a történelmi múltban gyökerező erős nemzeti öntudat kultusza teljesen össze van forrva a modern pedagógia minden életrevaló gondolatát, szellemi haladásunk minden értékes vívmányát megbecsülő alkalmazkodással. Vajda Ödön, aki mint közember is bőven kivette részét ebből a munkából, mint vezér mindenképen azon volt, hogy rendje a szellemi erők nemes versenyében becsülettel állja meg helyét és a többi tanítórendekkel együtt egyre meggyőzőbb bizonyságait adja annak, hogy a szent alapítók intézménye még mindig nem avult, nem korhadt el, sőt hosszú életre hívatott, mert bár az elődök hagyományaihoz szilárdul ragaszkodik, meg tud és meg is akar felelni mindama jogos követelményeknek, melyeket a haladás nevében támaszt vele szemben a világ. Elsősorban arra van gondja, ami a tanitórendi hivatás betöltésének első feltétele, a tanárképzésre. Elődjének igen nagyjelentőségű alkotása e tekintetben a budapesti hittudományi és tanárképző intézet. Vajda Ödön kormányzó bölcsesége és atyai szívének melege fejleszti tovább és kitűnő kezekre bízván vezetését, virágoztatja a „novella plantatió-“t, amelynek ma már Bernardinüm a neve. így éri el azután aránylag igen rövid idő alatt, hogy rendjének intézeteit még a törvény követelte létszámon felül is elláthatja képesített tanárokkal. A munkakedv folytonos fokozásának eredménye, hogy a tanári oklevélen kívül egyre több rendtag szerzi meg a doktori fokozatot is. A jogosult ambícióknak nemhogy szárnyát szegné, de'áldozatok árán is kész azokat előmozdítani. Akik a tudományok művelése és az irodalmi munkásság terén akarják érvényesíteni képességeiket, mindig számíthatnak úgy
