Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909

Tartalomjegyzék

24 erejének kell tulajdonítani. Törültessék el a latin nyelv tanítása az első három osztályban. A dolog természete hozza ezt magával: mert amíg a gyermeknek nincs grammatikai érzéke, amíg saját anyanyelvé- nek törvényeit nem ismeri, ne tanuljon addig latin nyelvet. Helyes dolog azonban, ha már az alsó osztályokban a gyermeki felfogásnak megfelelő olvasmányokat adnak a latin irodalomból.“ A tankerület többi intézetében e két határ (II—IV. osztály) kö«t oszlik meg a latin nyelvet kezdő tanítás kérdése. Szántszándékkal használtam fel állításom támogatására a budapesti középiskolai tanárság véleményét Mint láttuk, valamennyi az anya­nyelv szempontjából bírálja el a kérdést. De ha nem annyira pszicho­lógiai, mint inkább az elemi oktatásban rejlő pedagógiai okok miatt a budapesti intézetek is szükségét érzik az imént vázolt reformnak, amelyek a fővárosnak kitünően, de mindenesetre egységesen vezetett népiskoláiból kapják a hasonlíthatatlanul műveltebb anyagot, mit szól­janak az annyiféle jellegű, rangú és értékű elemi iskolákból táplálkozó vidéki intézetek ? Iparkodtam ezt e nagyfontosságú kérdést minden oldalról, úgy az elemi, mint a középiskola szempontjából megvilágítani, de fejtege­tésem végére pontot épen nem tehetek. A sokféle javaslat közűi egyik­másik annyira radikális, hogy ez idő szerint semmiképen nem vihető keresztül. A másik, bár megvalósítása ily nagy nehézségekbe nem ütköznék, a bajt csak részben orvosolná, s ezért célszerűtlen s meg­bízhatatlan volna. Az előkészítő osztállyal úgy, amint az imént beil­lesztettem a mai közoktatás organizmusába, még legegyszerűbben s talán legbiztosabban megoldható volna a kérdés. Ámde, mivel ez a jelenlegi tantervnek valamelyes megváltoztatásával járna, ami tanügyi politikánknak egyébként helyesen konzervatív elvében bírja legfőbb akadályát, miként abból is kitetszik, hogy az erre vonatkozó javas­latok már a tantervrevizió előtt elhangzottak, de sorsuk egyenlőre a pusztában elhangzott szó sorsa lett: az a remény, hogy a megvaló­sításra ez az eszme is meg fog valamikor érni, nem nyugtathatja meg a sürgős és elodázhatatlan orvoslás emberét. A gyökeres reformnak épen e sok gátló körülménye volt az oka, hogy valahányszor a közoktatásunk szervei közt óhajtott kapocs hiányá­ról s a belőle folyó káros következményekről gondolkodtam, reformáló törekvésem mindig abban a kérdésben csúcsosodott ki, vájjon nem lehetne-e a meglevő alapon és keretekben belül, minden külső revízió sürgetése nélkül, megteremteni a nép- és középiskola közt valamelyes belső egységet. A két iskola Tantervének és a hozzájok kiadott Utasításoknak tüzetes és pontról-pontra végzett összehasonlítása arra az eredményre vezetett, hogy, bár a kettő között úgy a tárgyak, mint a tanárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom